A pénzügyminisztérium elemzi a háromszéki javaslatot

A pénzügyminisztérium elemzi a háromszéki vállalkozói szövetségek javaslatát, hogy az építőiparban bevezetett adókedvezményeket kiterjesszék minden olyan kis- és középvállalkozásra, amely hajlandó legalább 3000 lejre megemelni az alkalmazottai bruttó fizetését, tájékoztatott Édler András.

A háromszéki Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról tájékoztatott, hogy a pénzügyminisztérium társadalmi párbeszéd bizottságában bemutatta azt a javaslatot, hogy ha egy cég megadja alkalmazottainak a legalább 3000 lejes bruttó fizetést, részesüljön azokban az adókedvezményekben, amelyek januártól az építőiparban érvényesek. Válaszul Daniela Pescaru, a pénzügyminisztérium államtitkára elmondta: nem zárkóznak el ennek a javaslatnak az életbe léptetésétől, és elemzik, hogy az adókedvezmények minden kis- és középvállalkozóra való kiterjesztése, milyen hatással lenne az állam adóbevételeire. Bár első olvasatra úgy tűnik, hogy az adókedvezmény megterheli az államkasszát, viszont plusz bevételeket is generálhat, ha a vállalkozók megemelik az alkalmazottaik fizetését.

Mint arról beszámoltunk a 114-es sürgősségi kormányrendelet januártól 3000 lejre emelte az építkezésben dolgozók bruttó minimálbérét, és ezzel párhuzamosan jelentősen csökkentették a fizetések adóvonzatát. A rendelkezés azokra a vállalkozásokra érvényes, amelyek jövedelmük 80 százalékát az építkezésből valósítják meg. Debreczeni László, sepsiszentgyörgyi adószakértő lapunknak elmondta: a 3000 lejes bruttó minimálbér mellett az építőcégek alkalmazottai nem kell befizessék a 10%-os jövedelemadót és mentesülnek a 10%-os egészségbiztosítást kifizetése alól, de automatikusan biztosítottnak tekinthetőek, a nyugdíjbiztosítást pedig 25%-ról 21,25%-ra csökkentették. A cégek garanciaalapját az alkalmazottak fizetése után 2,25 százalékról 0,33 százalékra csökkentették.

Az építőipart érintő intézkedés kapcsán Édler András a kereskedelmi kamara-, és Bagoly Miklós az Asimcov elnöke kifejtette: üdvözli a kormány intézkedését, hogy a munkaerőhiányt azzal próbálják orvosolni az építőiparban, hogy 3000 lejre emelték a kötelező bruttó minimálbért, és jelentős adókedvezményeket is rendeltek hozzá. A két háromszéki gazdasági szervezet vezetője szerint háromszéki vállalkozóktól érkezett az igény, hogy az építőiparban bevezetett adókedvezmény-rendszert terjesszék ki tevékenységi területtől függetlenül az összes kis- és középvállalkozásra, hiszen a munkaerőhiány, a szakemberek külföldre való elvándorlása minden területen érzékelhető, ugyanakkor a vállalkozókban megvan a hajlandóság, hogy alkalmazottjaiknak megadják a 3000 lejes fizetést, ha megkapják az építkezési iparban érvényes adókedvezményeket.

Az Asimcov elnöke, Bagoly Miklós szerint az építkezésben érvényes 3000 lejes bruttó fizetés után járó adókedvezményekkel az alkalmazottak 2400 lejt kapnak kézbe, miközben más ágazatokban – ahol nem érvényes az adókedvezmény – a 3000 lejes bruttó bér mellett csak 1700 lej a kézbe kapott fizetés. Hozzátette: azt tartják méltányosnak, hogy az építőiparban alkalmazott kedvezményeket terjesszék ki az összes kis- és középvállalkozásra, ez hozzájárulna a gazdaság fejlesztéséhez és a munkaerőhiány enyhítéséhez. A kereskedelmi kamara elnöke, Édler András ugyanakkor rámutatott: fontos, hogy az adókedvezmény-rendszer kiterjesztése minden vállalkozásra nem jelent minimálbér emelést, hiszen az nem lenne kötelező érvényű, ugyanis a vállalkozó eldöntheti, hogy megnöveli-e alkalmazottai fizetését legalább 3000 lej bruttóra, és él-e a kedvezménnyel, vagy megtarthatja a jelenlegi fizetés szinteket, de akkor nem kap kedvezményt.

Elmondta, hogy felhívásuk nyomán  több tucat háromszéki vállalkozó írta alá a petíciót, amelyet elküldtek a kormánynak és bemutatták a pénzügyminisztériumnak is.