Csak káprázat a gazdasági növekedés, ezt mutatják a számsorok is
Nem működik a cégbíróság és az adóhivatal közti adatátvitel, ezért bajos a gazdasági...
A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A többi nyugdíjpillérrel szemben a foglalkoztatói nyugdíj nem kötelező, hanem a munkaadó dönt arról, hogy létrehoz egy ilyen konstrukciót, amivel hozzájárul az alkalmazottai nyugdíjcélú megtakarításaihoz, ezzel a pluszjuttatással is szakembereket tudna csábítani, kompenzálva a munkaerőhiányt. Ha egy munkaadó létrehoz egy foglalkoztatói nyugdíjalapot, a csatlakozásra vonatkozó szerződés tartalmi elemeit be kell emelnie a munkaszerződésekbe.
A foglalkoztatói nyugdíj két részből tevődik össze: a felét a munkaadó, másik felét az alkalmazott fizetné, ugyanakkor a munkavállalót nem lehetne hozzájárulásra kötelezni. Amennyiben egy vállalkozás vagy intézmény a foglalkoztatói nyugdíjalap létrehozásáról dönt, létrehozhat egy saját nyugdíjalap kezelőt, vagy csatlakozhat egy már működő nyugdíjszolgáltatóhoz. Fontos viszont, hogy a pénz egy magánszámlán gyűlne, és az esetlegesen munkahelyet váltó alkalmazott eldöntheti, hogy továbbra is a régi munkaadójánál hagyja a foglalkoztatói nyugdíjalapját, vagy azt büntetőkamat levonása nélkül átviszi az új munkahelyére.
Hamarosan tehát megnyílik a lehetőség a cégek és intézmények számára, hogy segítsék dolgozóik nyugdíj takarékosságát, ennek a rendszernek a sikeressége azonban attól függ, hogy a törvényhozóknak sikerül-e olyan előnyöket beépíteni a jogszabályba, amely vonzóvá teszi a foglalkoztatói nyugdíjrendszert a munkaadók és munkavállalók számára, így szorgalmazva az önkéntes megtakarítást.
Biró Albin biztosítási szakértő, a Biztosítási Felügyelet (ASF) korábbi vezetőségi tagja szerint a foglalkoztatói nyugdíj azért lenne előnyösebb az alkalmazottnak, mint a harmadik pillérként működő fakultatív nyugdíj, mert ez esetben a munkaadó is hozzájárulna a megtakarított összeg felével. Ahhoz azonban, hogy a munkaadóknak is megérje létrehozni egy ilyen konstrukciót, adómentessé kellene tenni a befizetéseket, például úgy, hogy a foglalkoztató beillesztheti a béren kívüli juttatások rendszerébe munkáltatói hozzájárulásként, véli a biztosítási szakértő, aki szerint a nagy, versenyképes cégek tudnák ezzel a pluszjuttatással enyhíteni a munkaerőhiányt.
A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy ha csak az állami intézmények vesznek részt a foglalkoztatói nyugdíjprogramban, akkor a közalkalmazottaknak jelent egy újabb előnyt, ám ennek költségei az állami költségvetést terheli majd. Ha viszont a magánszektorban tevékenykedő cégeknek nem éri meg részt venni ebben a rendszerben, az nem is lehet sikeres. Ez esetben azt történhet, hogy a kormány kipipálta, hogy eleget tesz az Európai Uniós irányelveknek, de a lehetőséggel senki nem él.
Biró Albin emlékeztetett, hogy Romániában több példa van, hogy rosszul megfogalmazott törvényekkel bojkottálják az uniós irányelveket. Például az ország 250 millió eurót tudott volna lehívni a mezőgazdasági katasztrófaalapból a természeti károk enyhítésére, viszont ezt kivitelezhetetlen törvénnyel szabályozták. Másik példa a kötelező lakásbiztosítás, amely egyetlen szereplőnek sem jó, esetenként kifejezetten káros. Egyelőre a foglalkoztatási nyugdíjrendszer sem tűnik túl életképesnek.