Mi legyen a gyerekkel a szükségállapot után?

Most, hogy már egészen biztosan nem nyitnak ki ebben a tanévben az óvodák, iskolák és lejárt a szükségállapot is, a szülőknek megoldást kell keresniük a gyerekfelügyeletre. Ez nem kis terhet ró a családokra és vannak, akik csak bizonyos szabályok megsértésével találnak megoldást.

A szükségállapot ideje alatt néhány családban otthon maradhatott az egyik szülő a gyerekkel, de több cégnél is bevezették a home-office-t, így lényegesen kevesebb volt az olyan szülő, aki nem tudta megoldani a gyerekfelügyeletet. Ez az állapot azonban többfelé megszűnt, a családoknak pedig megoldást kell keresniük arra az időszakra, míg dolgoznak. Emellett az online oktatás terhe is a szülőkre nehezedik, mert mint mondták: „nem úgy van az, hogy a gyerek magától tanul”.

Ferencz Loránd és felesége Réka mindketten dolgoznak, nem tudták megoldani otthonról a munkát és szabadságot sem kaptak a szükségállapot idejére. Két gyerekük van, mindkettő alsó tagozatos – másodikos lány és negyedikes fiú – akik kora reggeltől késő délutánig magukban vannak otthon.

– Nagyon nehéz helyzet, bár korábban is voltak egyedül otthon, most gyakorlatilag egész nap ez történik. A nagyszülőkhöz nem vihetjük a járvány és a távolság miatt, az iskola bezárt, játszóházak értelemszerűen nem működnek, így nincs más megoldás. A legnehezebb, hogy tanulni is kell, sokszor elmarad a lecke vagy csak késő este kerül sor egy-egy feladat megoldására. Reménykedtünk, hogy elkezdődhet az iskola és néhány hétig biztonságban lesznek, de sajnos nem. Nem tudom felmérni mennyit tanultak az elmúlt hetekben és azt sem tudom mi lesz tovább, de reménykedem valamilyen országos szintű megoldásban – mondta az édesapa.

Dulányi Szidónia pszichológus, de állami munkahelyen is dolgozik, így neki is megoldást kell találnia kisfia felügyeletére. Mint írta, elindított egy online szülő-gyermek csoportot, ahol a legtöbben ezekkel a panaszokkal keresik fel: kivel maradjon a gyerek és mit tegyen a szülő annak érdekében, hogy átvészeljék ezt az időszakot. A pszichológus szerint sok múlik most a szülő kreativitásán és úgy kell megoldást keresni, hogy ebből a gyermek a legkisebb problémát se érezze.

– Úgy kell felfogni, hogy ezzel a helyzettel később nyerünk, lehetőségként kell felfogni, önfejlesztő periódusként. Nincs forgatókönyv, mi magunk kell kézbe vegyük az irányítást, saját időbeosztásunkhoz, munkánkhoz igazodva. Fontos, hogy lefoglaljuk a gyereket, ebben igyekszem tanácsokat és gyakorlati megoldásokat kínálni a csoportomban – mondta.

A délutáni foglalkozásokba bárki bekapcsolódhat, ám délelőtt, míg munkahelyén van, a szakembernek is meg kell oldania a gyerekfelügyeletet, így dadát keres erre az időszakra. Azt is elmondta, nagyon fontos fokozottan foglalkozni a gyermekekkel, mert  a bezártság és elszigetelődés miatt hosszú távon változik a viselkedésük, agresszívvé válhatnak és nehéz lesz visszaálltani őket az iskolába.

Az iskolák mellett már március elején bezártak a játszóházak is, ahol korábban a vakáció idejére gyerekfelügyeletet tudtak biztosítani.

– Már a szükségállapot előtt úgy döntöttünk, megelőzzük a vírusterjedést és bezárjuk a játszóházat. Felfüggesztettünk minden műhelymunkát, születésnapot és más rendezvényt is. Ez idő alatt fertőtlenítést végeztünk és remélhetőleg hamarosan újra találkozunk. Jó lenne, ha ki tudnánk nyitni, nagy segítség lenne bizonyára a szülőknek, de az óvatosság mindennél fontosabb, még akkor is, ha ebből anyagi kárunk származik – mondta Claudia Epure, a Labirintus játszóház tulajdonosa.

Mivel a kormány egyelőre nem jelentett be olyan intézkedéseket, amely segítené a nehéz helyzetbe került szülőket, vannak, akik dadákkal, mások a nagyszülők segítségével oldják meg a kialakult helyzetet. Bár utóbbi veszélyes lehet járványügyi szempontból, sokan nem találtak más megoldást.