Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Közös úton

Közös úton Életmód

Gunagriha jelentése Istent nagyon szerető, sok-sok isteni tulajdonság lakótemploma. A nagy spirituális mester, Sri Chinmoy adta e nevet kiemelt tanítványának. Gunagriha tanításaira annyian voltak kíváncsiak a múlt pénteken, hogy az eredeti helyszínről – a Székely Mikó kollégium aulájából – el kellett költöztetni az előadást, amely Kovács István lelkész meghívására végül az unitárius templomban találta meg a helyét.

 

A gyergyóditrói származású Gunagriha, polgári nevén Fülöp Sándor, 1979-től él Ausztriában, ahol már stabil fogorvosi praxist épített föl magának a semmiből. Pályája 1994-ben változott meg, amikor sok keresés után meditációban olyan tapasztalatot szerzett, amely gyökeres változást hozott életében.

Gunagriha lényegében arról az Isten-szeretetről, és olyan teljes önátadásról beszélt, amelyet a keresztény vallás is tanít a híveinek. Istent bennünk, a világban, a teremtményekben jelenlévőnek látja. „Nem tudjuk, mit keresünk: nem tudjuk, hogy Istent keressük, de nem jó irányban és ez szenvedéseink forrása” – mondta az előadó. Ezt az isteni lényeget szolgáljuk akkor is, ha saját képességeinket maximálisan kibontakoztatjuk, mindamellett ezt úgy tesszük, hogy közben elfogadjuk: mi csak eszközei vagyunk a felsőbb akaratnak: Legyen meg a te akaratod! – ez az egyetlen játékszabály. Az egyetlen cél pedig: tanulni és tapasztalatot gyűjteni itt a földön, ezért itt a siker és a kudarc szinte egyenértékű, bár emberi természetünk a sikerből ritkán tanul.

Istent nem elég a templomban imádni, hanem teremtményeiben is kell – mondta Gunagriha. Ahogy a „Szeresd felebarátodat!” parancsolat is mondja. Ehhez elsősorban az ítélkezésről kell lemondanunk, s önfegyelmet gyakorolnunk, mert önfegyelem nélkül nem lehet boldognak lenni, ezt saját tapasztalat is megerősíti, állította a mester, aki 38 éves koráig a könnyű úton járt, de nem volt boldog. Az ítélkezés-mentességet legalább egynapos gyakorlattal kezdjük, ajánlotta Gunagriha. Amit nem bírunk a másikban elviselni, az egy nagy esély számunkra ahhoz, hogy megtanuljuk az elfogadást és szeretetet.

Az előadás visszatérő gondolata volt, hogy magunkat is szeretnünk kell, és oda kell figyelni a belső hangunkra, de az örökös rohanás és a külső zaj elválaszt belső lényegünktől. Csak így változtathatjuk meg a világot, a közösséget, a családot – magunkkal kezdve. A három „gyászhuszár” viszont, amely csak rombol, a büszkeség, szégyenérzet és a félelem – állítja a tanító, aki a mosolyt is isteni jelenlétként érzékeli.

Ha a gyereket bánatában valami tárgyi ajándékkal vigasztaljuk, jutalmazzuk, megtanulja, hogy a vigasztalás kívülről jön – a mindennapi élet gyakori problémáihoz is útmutatót adott az előadó. Holott azt már tudományos kísérletek sokasága bizonyítja, hogy a mosoly visszafelé is hat: azaz nemcsak a jó lelkiállapot generálja a külső kifejezést, a mosollyal le lehet győzni a rossz lelkiállapotunkat, akkor is, ha kezdetben erőltetjük. Az előadás végén Gunagriha könyveit is az érdeklődők figyelmébe ajánlotta. Végezetül még egy megszívlelendő gondolat a mestertől: ha jó akarsz lenni, jön a nagyság is, de ha nagyság a cél, ritkán sikerül jónak lenni.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük