Hosszú az út, amíg az illóolaj a bőrünkre kerül

Az illóolajok készítésének módjáról tartott előadást Léva Norbert kémiatanár, aki arra is kitért, hogy ilyen termékek vásárlásánál mire érdemes mindenképp odafigyelnünk. 

Illóolajok, honnan és hogyan? Szántóföldtől otthonunkig címmel tartott előadást Léva Norbert kémiatanár Kézdivásárhelyen a Tudástár legutóbbi estjén. A csütörtöki bemutató során kiderült, az illóolajok nem újkeletű találmányok, már az ókorban is használták őket. Ennek ellenére azonban sokunk számára nem ismert az előállításuk, hatékony felhasználási módjuk. Ezeket a kérdéseket igyekezett megválaszolni Léva Norbert saját tapasztalatain keresztül.

Saját ültetvényén cickafark, zsálya, izsóp, kakukkfű, oregánó és bazsalikom terem, de ezeken kívül jegenye-, luc- és erdeifenyőből is készít illóolajat, valamint virágvizet.

„A termesztés két ciklusra osztható. Először februárban elvetem a magokat és április-májusig nevelem a palántákat, most már fóliaházban. A második ciklusban pedig a telepített állomány gondozása, valamint betakarítása a fő cél. Nagyjából szeptemberben ér véget ez a fázis” – foglalta össze az előadó.

És akkor jöttek az igazán munkás napok

Miután a palántákat kiültették a kézdivásárhelyi termőföldjükre, akkor kezdődött a folyamat igazán munkás része. Az áprilisi kevés csapadék miatt háromnaponta locsolni kellett, de gyakran volt szükség kézi gyomlálásra is, hiszen az ültetvény teljesen vegyszermentes.

„Nemcsak a gyomtalanítás, a betakarítás is gépek nélkül történt. Ketten-hárman kimentünk a mezőre és 240 literes zsákokba vágtuk a növényeket, azokat szállítottam aztán Futásfalvára, ahol a desztillációt végzem” – magyarázta.

Előadása ezen részén bemutatta, milyen módszerek léteznek az illóolajok kivonására, de részletesen a vízgőz-desztillációról beszélt, amelyet ő is használ. Mint mondta, a pálinkafőzésre használt szerkezetre hasonlít az övé is, lényege, hogy a forró víznek köszönhetően a növényekből kioldódik az illóanyag, amely a végén olajra és virágvízre válik szét.

„Hogy mennyi időbe telik a desztilláció, az attól függ, hogy milyen növényről van szó. A cickafark esetében hét óráról is beszélhetünk, több időt vesznek fel a fenyőfajták is, de például a zsálya két óra alatt elkészül. Illetve az is változó, hogy hány kilogramm termésből mennyi olajat lehet kivonni. A fenyőfélékből például keveset” – magyarázta.

No de itt még nem ért véget az illóolaj készítése, hiszen annak minőségét is ellenőrizni kell. Norbert olajait Kolozsváron vizsgálja gázkromatográfiás módszerrel. Annak eredményeként kap egy kromatogramot, amelynek mindenik csúcsa megfelel az illóolaj különböző komponensének.

Fontos információra is felhívta a figyelmet

„Arra szeretném felhívni a figyelmüket, hogy vásárláskor győződjenek meg róla, hogy a termék rendelkezik ilyen tanúsítvánnyal, amelyben benne van, hogy pontosan mit tartalmaz az illóolaj. Otthon is lehet tesztelni az olajokat. Létezik az egyszerű illatpróba: ha jó az illata, nem szúrós vagy csípős, akkor jó a termék is. Egy másik teszt, ha egy papírra cseppentünk színtelen, sárga illóolajat, a jó minőségűnek nem szabad maradandó foltot hagynia” – magyarázta.

Továbbá kiderült, hogy minden illóolaj tartogat valami negatív hatást is a jótékonyok mellett, ezért mindig érdemes utánaolvasni a gyógynövényeknek, mielőtt használni kezdjük.  

Szabó Barbara

Fotó: Szegeti Abigél