Egy okos asszony mindent helyre tud igazítani

Bernád Ilona gyakorló népi természetgyógyász, szülésznő, néprajzos szakíró, a magyar holisztikus módszereket használó szakember, nem először jár vidékünkön. Ezúttal is jó tanácsokkal és megszívlelendő gondolatokkal vértezett fel. És kimondja, amit jelen helyzetben ki kell mondani.

– Késő őszi útja Felsőháromszékre vezetett. Miért vágyakozott ide?

– Meghívásra is jöttem, pihenni, kikapcsolódni, hiszen évek óta el voltam vonulva, írtam a Nő – Örökkévaló pillanat. Amit a néphagyomány ad nekünk című szakrális könyvemet. El szerettem volna csendesedni, anyaföldön járni, falura, tiszta levegőre vágytam. Nem ismeretlen ez a vidék, hiszen itt sok gyűjtőmunkát folytattam az írásaimhoz, voltam zarándokolni a Perkőre, tavaly nyáron a kézdivásárhelyi Vigadóban előadást tartottam, és mostani látogatásom során is be tudtam iktatni egy rövidke előadást.

– Az embereken látni, hogy valami nincs rendjén. Hogyan látja e zavargó világban a nők és családok helyzetét Erdélyben?

– Válságos időszakokban a nőknek és gyermekeknek nehezebb helyzetük volt és van, nemcsak itt, Székelyföldön, hanem világszerte. Kiszolgáltatottabbak. A székely családok is javarészt orvoshoz fordulnak, alig alkalmazzák örökölt egészségkultúránkat, baj esetén a népi gyógymódokat (gyógynövények, étrend, vízkúrák stb.) Az emberiség évezredeken keresztül természetesen gyógyította magát. Ma már a megváltozott életkörülmények (pénz utáni loholás, számlafizetések, üzletben vásárolt étel stb.) elveszik azt az időt, amelyet régen alázatos munkával, közösen a családok összetartására áldoztak. Nemcsak utódokat szültek, neveltek, hanem úgy adták át az ismereteket, hogy azok is továbbadhassák a következő nemzedéknek. Főképp azt látom veszélyesnek, hogy a magyar tudás, a közösségi kapcsolatok vesztődnek el. Ha ez így marad, nem lehet Székelyföldet Székelyföldnek nevezni, vagy Magyarországot Magyarországnak, hanem egy jellemtelen embermassza leszünk. Ezt a folyamatot kellene lelassítani, megállítani, megszüntetni. Közösségben, nemzetben kellene gondolkodjunk.

– Milyen kapaszkodókat tud adni nekünk, amelyekkel az igazi értékek átvihetők lennének az eljövendő korszakra?

– Részemről azt tudom tenni a nemzetért és családokért, hogy szülésznőként, néprajzosként, anyaként és nagymamaként összegyűjtöttem a teljes népi gyógyászatot, a gyermekáldással, természetes szüléssel, termékenységfokozással, a nőiséggel, a védekezőképességünk erősítésével, térrendezéssel kapcsolatos hagyatékokat. Ezekből újságcikkeket, esszéket, tanulmányokat és összesen 11 könyvet írtam, előadásokat tartok és népszerű, hatásos gyógynövény-kivonatokat készítek. Sokat kutattam a rokonnépeknél, a szórványban és a nagyvilágban élő magyaroknál. Ezekről az utakról három útikönyvet írtam. Női közösséget, a Fészket szervezem hetedik éve, és ezt gondozom Magyarországon és Erdélyben. Ezek mind kapaszkodók lehetnek. Emellett a nők össze kellene fogjanak és női közösségeket alkossanak: rokonság, jó szomszédság, komaság által egymást segítő faluközösségeket és a városi kisközösségeket. Azért is emelem ki a nőket, hiszen az érzelmi intelligencia náluk a fejlettebb, sokat tudnak tenni ezért.

– Advent van, közeleg a karácsony. Mire figyeljünk?

– A tél a befele fordulás, az elcsendesedés időszaka, felkészülés a tavaszi munkálatokra, a mozgásra. Ilyenkor adventben a fényhiányos, többnyire sötét időszakban nagyon fontos megőrizni lelkünkben a bizalmat, az örömöt Jézusnak, Isten Fiának a megszületése iránt. Ez az egyedülállóknak nehezebb, de ha mindezeket a lelkünkben végig visszük, akkor örömteli, bensőséges lesz az ünnep. Az anyáknak, nagyanyáknak külön szerep a takarítás, sütés-főzés mellett, hogy a családi szeretetet és békét fenntartsák. Ilyenkor megtörténhet, hogy összevesznek családtagok, rendezetlen közösségekből érkezők tudatában előtolakodnak az egykori feszültségek, régi családi konfliktusok. Egy okos asszony mindezeket helyre tudja igazítani, rendezni. Fontosnak tartom, hogy úgy készüljünk, mint eleink: hagyományos ételeinkkel, italainkkal, fehér abrosz, fehér porcelán tányérok. A fehér a tisztaság jelképe. Kívánok a lap olvasóinak reménységet, áldott Ünnepeket, maradjanak meg családjuk mellett, közösségükben Székelyföldön!

Hodor Enikő

Fotó: ImolArt Pictures