Felhívás!

Szünidős emlékek

Szünidős emlékek Cseperedő

Régi vakációs emlékeket felelevenítő sorozatunkban Nagy Erzsébet, a sepsiszentgyörgyi Csipike Napközi Otthon igazgatója mesél gyerekkori nyári élményeiről.

– Ha a vakációra gondolok, a Barcaság, az ott élő nagyszüleim, az erdő, a mező, a rét, a patak, a ló, a tó, a tehénkolomp, a csillagos ég, a tűző nap, a friss kenyér illata, a nyári alma zamata, a hűvös szoba jut eszembe. Ezek azok a szavak, amelyek emlékeim szerint kulcsfontosságot kapnak. Kisgyermekkorom nyári vakációs élményei a szünidő első napjától szinte az utolsó pillanatáig többnyire a barcasági nagyszüleimhez kötődik. Ez volt az a hely, ahol csatangolni, csavarogni, bújócskázni, fogócskázni lehetett késő estig a szomszéd gyerekekkel, unokatestvérekkel. Ez volt az a hely, ahol megtanultam úszni, biciklizni, de akár gyomlálni, kapálni, kertészkedni, kötni és horgolni is. Emlékezetes, ahogyan unokatestvéreimmel szinte minden délután felkerekedtünk, és a közeli tóra mentünk fürödni, és a mezőn áthaladva az utunkba kerülő gyümölcsfák termését kóstolgattuk. Soha nem felejtem el nagyapám intő szavait, amellyel olyankor útnak engedett, amelyből, visszagondolva, a felnőtt aggódó szava cseng vissza.

A szomszéd gyerekekkel iskolásat játszottunk, ebben az esetben mindig szerettem a tanító néni szerepébe lépni, és olvasni, írni tanítani játszótársaimat. Gyermekkorom egyik kiemelkedő játékeszközének számított a ringlispíl, amelyet édesapám készített, és amely nemcsak nekem és testvéremnek, hanem a faluban sok gyermek számára is kiemelkedő élményt nyújtott – mesélte a pedagógus.

Minden napnak megvolt a maga változatossága, varázsa, de a tehéncsordára való várakozás az est fénypontjának minősült, majd a fejés után kihagyhatatlan volt a friss tejhab elfogyasztása.

– Este, amikor már bekerültem a házba, régi füzetek lapjait felhasználva malmot készítettem, és a rendelkezésre álló paszuly- és kukoricaszemekkel nagymamámmal az erőviszonyokat próbálgattuk – tette hozzá.

A játék és szórakozás mellett azonban megvoltak a napi feladatok is.

– Nagymamám udvarát legalább 30 edény fukszia díszítette, amelyek locsolása az én feladatom volt. De a gyermek dolga volt a málna, szilva, alma szedése is, akárcsak a lehullott levelek összetakarítása.

Délutánonként nagymamámmal paszulyt szedni jártunk, aminek bontogatásában én is szívesen részt vettem. Sokszor gyermeki kíváncsisággal hallgatóztam, amikor nagyszüleim házába belépett egy vendég; olyankor kissé megállt az idő, a munka abbamaradt, és mindennapi problémákról beszélgettek, terveket szőttek, szervezkedtek. Ma is emlékszem, esténként, lefekvés előtt nagymamám nagyon érdekes, lenyűgöző történetek mesélt az ő gyermekkoráról, fiatalkoráról, tőle hallottam először a guzsalyosról – emelte ki.

Gimnazista és középiskolás korában az osztályfőnökkel, osztálytársakkal kirándult.

– Sátorozni, táborozni, gyalogtúrázni jártunk. A szüleimmel nyaranta Tusnádfürdőn, a Szent Anna-tónál sátoroztunk, de gyakoriak voltak az erdei kirándulások a Persányi-hegységben, ahol szederre, málnára, áfonyára, szamócára lehetett lelni. Mindebből édesanyám ízletes lekvárokat, befőtteket készített – mesélte.

A vakációra kapott feladatokról sem feledkezett meg.

– Már gyermekkoromban szívesen és örömmel olvastam kötelező és nem kötelező olvasmányokat. Kifejezetten odafigyeltem, hogy a házi olvasmányokat hiánytalanul elolvassam, a szorgalmi feladatokat megoldjam – mondta.

A vakáció a mai felnőttek, egykori gyerekek számára is az örömöt, a boldogságot jelentette.

– A vakáció varázsa a mai időkben is éppoly jelentőséggel bír, mint az én gyermekkoromban: gyermekeim ugyanúgy várják a vakációt, mint néhány évtizeddel korábban én is áhítoztam utána. A játékszerek óriási változáson mentek át a gyermekkorom óta, de akkor is, mint napjainkban, minden játéknak megvolt a funkciója, szerepe, amelyből gazdagodtunk, építkeztünk, és a játékban való elmerülés meghozta gyümölcsét: az örömet és az élményt. Természetesen az akkori lehetőségek nagy teret nyújtottak kreativitásunk kibontakozásának, hiszen számtalanszor innovatív módon alakult, szövődött egy-egy játék, illetve készült el egy-egy játékeszköz. A mai gyerekek játékeszközei ugyanúgy élményt nyújtanak számukra, a játék örömét, élményét – emelte ki.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.