„Színésznő is lehet belőle”

Kerekes Beáta, a torjai Kicsi Antal Általános Iskola harmadik osztályos diákja a Vidám Versek Versmondó Versenyén és a regemondó vetélkedőn is első helyen végzett, és továbbjutott az országos szakaszra, de a két vetélkedőt egy időpontban szervezik, így a Marosvásárhelyen megrendezendő Regemondón képviseli megyénket.

„A Regemondóra készülök, mert nagyon szeretek regét mondani, sokat hallottam Marosvásárhelyről, és szeretném megismerni”, indokolta meg döntését Beáta. Szeretne jól szerepelni, legalább egy dicséretet kapni.

– A verset, a mesét vagy a regét a tanító nénivel közösen szoktuk kiválasztani. Én viszek könyveket az iskolába, együtt megnézzük, eldöntjük, én melyiket tudnám a legszebben elmondani – osztotta meg lapunkkal. – Volt olyan eset is, hogy a mesemondóra én választottam mesét, és úgy örültem, hogy tetszett a tanító néninek! Úgy vélem, egy szavaló kifejezően, szépen kell mondja a verset, és kell érezze is azt. A tanító néni mindig felhívja a figyelmem arra is, hogy tartani kell a szemkontaktust a zsűrivel és a közönséggel, erre is figyelek. Nem vagyok lámpalázas, de néha egy kicsit izgulok. Szerencsére, nem szokták észrevenni, de én érzem – tette hozzá.

Beáta előkészítő osztálytól kezdődően minden évben részt vett a Kányádi Sándor Szavalóversenyen, ahol szép eredményeket ért el. A múlt tanévben a Laborfalvi Róza Szépen magyarul szövegmondó verseny megyei szakaszán III. díjban részesült.

– Nem vagyok szomorú, ha nem kapok első díjat. Büszke vagyok magamra, akármit is kapok. Nagyon szeretek verset, mesét vagy regét mondani, az is öröm, ha ott lehetek a versenyen – mondta.

Kedvenc tantárgya a magyar nyelv és irodalom, szabad idejében a barátnőivel játszik vagy olvas. Felnőttként gyerekekkel vagy ruhatervezéssel szeretne foglalkozni.

– Tanító néni szeretnék lenni, mert látom, ő milyen jó tud lenni. Én is szeretném dicsérni a gyermekeket, s jó jegyeket adni azoknak, akik megérdemlik, s mindig segítenék azoknak, akik valamit nem tudnak. De azon is gondolkoztam, hogy ruhatervező is lehetnék, mert nagyon szeretem a szép, színes anyagokat és ruhákat – mondta mosolyogva.

– Beáta egy nagyon színes lelkivilágú, nyitott, érdeklődő, vidám kislány. Örömmel vesz részt minden tevékenységben, a tanulásban elért eredményei is kitűnőek. Szeret vezetőszerepben lenni, nem elmélyülten, csak annyira, hogy a központban legyen. Nagyon szeret színpadon lenni, szavalni, mesét mondani, szerepelni. A lelkében van egy kis láng, ami felizzik, mikor színpadra lép. Ha ez a láng nem alszik ki, akár színésznő is lehet belőle – véli tanítója, Torzsa Ibolya.

A pedagógus szerint a kislány hamar megtalálja a nyelv belső zeneiségét, ritmikusságát, ezért könnyen megtanul minden olyan szöveget (verset, prózát), amely korának, érzelmi és értelmi fejlettségének megfelel.

– Ha szükség, megbeszéljük a verbális eszközök használatát és az előadói technikákat is. Néha az okoz egy kis gondot, hogy túl nagy az érzelmi azonosulása egy-egy irodalmi művel. Aki nem ismeri őt, azt gondolhatja, „túlszínészkedi” az egészet – tette hozzá.

A pluszmunka nem jelent gondot sem a tanítónak, sem a tanítványnak, mert mint fogalmaztak, „amit az ember szeret, szívesen csinál, az már nem teher, hanem öröm”.

Meglátása szerint a szavalóverseny, a mesemondóverseny vagy a regemondó a személyiségfejlesztésnek egészen sajátos, egyénre szabott, sokrétű nevelési lehetősége. Ezáltal nemcsak a gyerekek olvasási készsége, kultúrája, hanem a szövegértésük is jelentős mértékben fejlődik. Hasonló a helyzet az emocionális készségekkel is, hiszen az előadandó művek – legalább minimális szintű – érzelmi azonosulást kívánnak. A különböző élethelyzetek, személyiségtípusok, érzelmek és hangulatok ilyenformán történő „kipróbálása”, átélése jelentős mértékben fejleszti az empátia készségét és az érzelmi intelligenciát.