Sportol, zenél, ír és jól tanul

Harai Anna az ozsdolai Kun Kocsárd Általános Iskola hetedik osztályos tanulója, nyitott, érdeklődő személyiség, szeret olvasni, sportolni, a tantárgyversenyek számára kihívást jelentenek.

Anna gazdag lelkivilággal, szárnyaló fantáziával rendelkező, fegyelmezett, jó tanuló, szerény diáklány. Osztályfőnöke, Benedek Mónika szerint tehetsége szinte minden területen megmutatkozik.

– Sportol, jártas a zenében, hangszeren játszik, szívesen rajzol, s szabad idejében az írással is próbálkozik. Sokoldalúságát bizonyítják a tantárgyversenyeken, olvasásnépszerűsítő, mese- és esszéíró vetélkedőkön elért eredményei. Igényes és önkritikus, fejlett esztétikai érzékkel rendelkezik. Rengeteget olvas, nyilván ennek köszönhető az írásaiban megmutatkozó kreativitása. A rengeteg pozitív tulajdonsága közül talán a legkiemelkedőbb erénye az az alázat, amellyel a rámért feladatok, az új kihívások elé áll – jellemezte tanítványát a magyartanár.

Anna az iskolában jól teljesít, a tananyag jelentős részét már a tan­órán elsajátítja.

– Nekem a tanulás nemcsak a jó jegyeket eredményezte, hanem rendszerességre, összpontosításra szoktatott. Nemcsak az eszemet fejlesztem, hanem a kitartásom, a memóriámat, bővítem a szókincsemet. Nagyon adok mások véleményére, ezért számomra nem mindegy, hogy a többség mit gondol rólam – kapcsolódott be a beszélgetésbe Anna.

Versenyző típus, már az oviban eljutott a mesemondó vetélkedő megyei szakaszára, iskolásként több tantárgyversenyen ért el kitűnő eredményt: a Barangolás Európában országos versenyen csapatával a hatodik helyen végzett. Az elmúlt tanévben a magyar tantárgyverseny megyei szakaszán 3. lett (9.80 pontszámmal), míg a matematikán 2., és angol nyelvű fogalmazásával első díjat érdemelt ki.

Szeret sportolni, több hangszeren is játszik, 10 éves korától cserkészkedik, tagja a Felsőháromszéki Ifjúsági Fúvószenekarnak (F.I.F.).

– Hároméves voltam, amikor először síbakancs volt a lábamon. Megszállottjává váltam ennek a sportnak, édesapámnak hála. Hatéves korom óta járok úszó­edzésre, viszont az idén ez elmaradt a járvány miatt. A zenék terén is elég sokoldalú az ízlésem. A klasszikustól a heavy metálig minden jöhet. Ez így van könyveknél is. Nem tudnám megmondani, hogy most a romantikus könyvekkel tartom a rekordot, esetleg a thrillerekkel vagy netalán a történelmi könyvekkel. Talán ezeknek a hatására van az, hogy egy-egy délután csak úgy leülök a gép elé, és csak azt veszem észre, hogy egy teljesen romantikus történetnek induló novellám végére kiderül, hogy a főszereplő apja egy maffiózó, az anyja egy vérfarkas, és a vietnámi háborúban elhunyt testvére szelleme kísérti – meséli mosolyogva.

Négyévesen az angyaltól kapott egy hegedűt, amelyen nagytatája segítségével tanult meg játszani. Első osztályban kezdett el furulyázni, amit aztán ötödikben egy basszusgitárra „cserélt”, tavaly pedig tenor-szaxofonozni kezdett.
Az online oktatás számára nem jelent gondot, tavasszal is zökkenőmentes volt az átállás.

– Eléggé hozzá voltam szokva, hogy számítógép előtt ülök naphosszat, így nem esett nehezemre, hogy lemásoljam a leckéket, sőt mondhatnám, még könnyebb is volt, mint amikor kell kukucskálni, hogy vajon mit is írt a tanár a táblára. Azért nem ugyanaz, mint amikor szemtől szemben a tanár elmagyarázza a leckét, de nem esett nehezemre így sem megérteni az anyagot. A kommunikáció sosem volt az erősségem, a digitális tanítás pedig csak rontott ezen. Az előnye, több időm volt a szabadidős tevékenységre, és elkezdtem rövidebb tini regényeket írni – fejtette ki.

Ha tanügyminiszter lenne, több változást is elrendelne.

– Csökkenteném az óraszámokat, mert megterhelő, hogy minden nap háromig vagyunk, és másnapra minden tantárgyból megfelelően fel kell készülni. Lennének kötelező és választható tantárgyak, amelyeket a saját tehetségünk szerint választhatunk. Abban fejlődjünk, amiben talentumaink vannak. A jegyek nagy részét ne a felmérőkre kapjuk. Úgy gondolom, hogy sokkal több tudás maradna meg, ha egyéni dolgozatot kellene írjunk, saját tapasztalataink szerint – véli.

Szabadidejében olvas, ír, zenét hallgat, barátnővel beszélget. Szeret a szüleivel moziba járni, kirándulni, hangszeren gyakorolni, és segít édesapjának a méhészetben.

Tanulmányait a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum biokémia osztályában folytatná. Onkológus szeretne lenni, de az sem kizárt, hogy szinkronszínész a filmek iránti szenvedélye miatt.