Mesesimogatás a Mesélő Háromszék keretében

A Mesélő Háromszék rendezvénysorozat egyik érdekes programpontja volt a mesesimogatás névre keresztelt mesés-zenés-kézműves foglalkozás Kolumbán Hanna képzőművész és Kovács Erzsébet rendezvényszervező, pedagógus vezetésével.

A találkozó játékos ismerkedéssel kezdődött, majd az Aranypinty mesét hallgatták meg a jelenlévő 6-12 éves gyerekek. A meséhez hangok, zene kapcsolódott. Kisebb zenekar alakult ki a hallgatóságból, a gitárhoz társult a gyerekek által megszólaltatott xilofon, óvodai csörgődob, valamint hangsíp, s vidáman szólt a Tündérmadaram, ébredjél c. dal, amit közösen tanultak meg. A mese, a zene a gyerekek fantáziavilágát is megmozgatta, s ennek eredményeként csodálatos képzőművészeti alkotások születtek.

– Ez egy mesés foglalkozás, aminek a mese az alapja, jelen esetben az Aranypinty mesét dolgoztuk fel. A mesét mindig jó érzés megtapasztalni, élővé tenni, és ezt képzőművészeti alkotáson, festészeten keresztül tettük, amit alátámasztottunk zenével, énekkel. A Mesélő Háromszék Mese, mese mátka programja népi játékokra van építve, ez gyerekdalokra – magyarázta Kovács Erzsébet.

– A gyerekek imádnak a saját kezükkel festeni, mert így érzik  a festék állagát, a papír tapintását. Színekkel játszunk, formákat alakítunk. Nagyon fontos, hogy ez egy folyamat, a mese, a zene adja az alapot és teremti meg a hangulatot, ami alkotásra készteti a gyerekeket. A meséből megtudják, hogy milyen a madár, milyen erősek a szárnyai, színesek a tollai és ezt öntik formába, azaz festik meg – tette hozzá Kolumbán Hanna.

A mesesimogatás ötlete a nyáron fogalmazódott meg a két foglalkozásvezetőben.

– A nyáron volt egy közös munkánk az illyefalvi Pető Intézetnek a gyerekeivel. Központi idegrendszeri sérült gyerekekkel foglalkoztunk és az volt az elképzelés, hogy lehetőséget teremtsünk a megtapasztalásokra, az önkifejeződésre és a mesés-zenélős-festős foglalkozásban találtuk meg ennek a módját. A foglalkozás sikeres volt, ezért úgy gondoltuk, ezt a mesesimogatást próbáljuk ki más gyerekekkel is – magyarázta Kovács.

A cél kettős, egyrészt egy új értelmezést adni a mesének, másrészt fejleszteni a kreativitást, kapcsolódási pontokat teremteni a művészet és a mese között.

– Ily módon is meg lehet élni a mesét, mert valójában mindenki mesehősnek születik. Bebarangoljuk a mesés tájakat, végigjárjuk a mesehős útját, zenélünk és festünk. Egy igazi közösségépítő alkalom, amikor a mese hullámhosszán keresztül próbálunk egymásra hangolódni – summázták a kezdeményezők.

A résztvevők megtapasztalhatták a mese erejét, amely az egymásra hangolódás, a fantázia és művészet erejével nyert új értelmet. A történetek, a mesehősök cselekedetei, mondatai megérintik a lelkünket, megsimogatnak.