Megjelent a Varázstoll mesegyűjtemény

A Váradi József Általános Iskola elemi osztályos tanulóinak meséi, versei, rajzai már 16. alkalommal látnak napvilágot az intézmény év végi kiadványában, a Varázstollban. A Daczó Enikő tervezte csodás borítón egy kislány röpül a világ fö-lött, szárnya kinyitott könyv. Utazásra csábít. Ha engedünk a kísértésnek, kalandos utazásban van részünk.

Megfordulhatunk manófaluban, ahol barátságmanók szövik barátsághálójukat a kerekerdő közepén, találkozhatunk Márióval, a papagájjal, Polip Palival, Bukfenc kutyával, Zalán kukaccal, Szélvésszel, a lajhárral. És akkor még nem is említettem az állatvilág többi képviselőjét: tengerimalac, dinó, cicus, kecskebéka, csillagcsenő kicsi csikó.

Izgalmasnak ígérkezik a királylányt elrabló sárkány legyőzése és mind a hét fejének lenyisszentése is, a sárkányomlett elfogyasztása pedig igazi ínyencfalat a királylány számára. A gyerekek a tavasz nyomába erednek, mely titokzatos módon eltűnt, közben kiderül az is, hogyan veszítette el a rózsa a szépségét, hogyan segített a törpe hazatalálni a varázserdőben eltévedt Lunának és Lilinek. Fellélegezhetünk, amikor a tündérek végre kiszabadulnak a boszorkány fogságából, de akkor is, amikor Jázmin pók segítségével Fanninak sikerül hibátlan felmérőt írnia matematikából.

A dombok mögött a szivárványok országa fogad, Gedeon kertész meseszép virágoskertjében pedig csodás parfümillat, mely példás összefogásból született. Kellett hozzá Liliomék családi receptje, de az egymást elfogadó száz meg száz virág egy-egy cseppje is.

Igazi titkok is napvilágra kerülnek. Például, hogy vannak-e a felhőknek érzéseik. Hát vannak, képzeljétek el! Ha egy nagy felhő kevés cseppet hullat, akkor boldog, ezek ugyanis az örömkönnyei. De ha egy felhő kicsi, és sok könnyet hullat, akkor szegényke boldogtalan.

Ki és hogyan készítette az első levest? Hát ki is kotyvasztotta volna más, mint egy boszorkány, aki üstbe dobált egy kis húst, sót és a világ legfinomabb varázszöldségeit.

És honnan indulnak a versek? Ez is kiderül a 30. oldalon. Leó, az oroszlán írja őket, s elküldi mind a költőknek: ,,ott írja a föld alatt a szavakat s mondatokat.”

Bizonyára a váradis kisiskolásoknak is jut ezekből a szavakból s mondatokból, mert a számtalan izgalmas történet, mese, versike, no meg a körülöttük ékeskedő rajz mind arról árulkodik, hogy szerzőik igazán tehetséges gyerekek. Még az a fránya vírus sem tudott kifogni rajtuk, sőt, inkább alkotásra ösztönözte őket: versek tucatjaiban fogalmazták meg élményeiket, tapasztalataikat, véleményüket az online tanulásról. Még csujogató is született a témában:

„Én Istenem, adj nekem
Iskolát onlájn helyett,
Mert ha nekem nem adod,
Sokkal butább maradok!
Iskolába, iskolába,
Többet ne onlájn órára!
Hisz az onlájn mély rabság,
Az iskola szabadság!”

Reméljük, a következő tanév főszereplője már nem a vírus lesz, és sokkal vidámabb dolgokról verselhetnek majd a kicsi váradisok.

Addig is kívánjuk nekik, hogy repítse őket árkon-bokron át a szárnyaló képzelet, legyen útitársuk az ihlet, jó barátjuk pedig a magyar nyelv varázsos szavaival!

Incze Melinda magyartanár és Péter Kinga tanítónő