Kertem madarai

Kertem madarai Cseperedő

Emlékszem, egy tavaszon épp így láttam egy példányt, akkor málnabokron tüsténkedett. A hangja talán hangosabb volt. Majd egy pár nap múlva visszatért a tél, vastag hóréteg takarta be a tájat, és aggódtam a kis tollas barátomért, hogy vészeli át a zord napokat, de láttam, ahogy a havas bokorban épp olyan fürgén mozgott, mint korábban.
Javában zajlik a madárvonulás, az ornitológusok paradicsoma ez a periódus. Nálam otthon az udvaron is egy valóságos „paradicsom” van. Szőlőlugasban alszanak a verebek, esti zsinatolásuk a legszebb koncert, amit minden este meghallgatok. A napokban döntött úgy egy balkáni gerlepár, hogy a szőlőlugas szomszédságában lévő szilvafára fészket rak. Örvendek, hogy alkalmasnak találják a helyet, bár elég alacsonyra tervezik a néhány ágból készült fészket. Lehet, érzik, hogy nem lesznek zavarva. Tehát míg más madarak – a vándorok – úton vannak, addig a balkáni gerle az elkövetkező utódokról készül gondoskodni. Ha hosszú ősz lesz, akkor sikerülni is fog. Igaz, hogy már láttam fiókákkal együtt behavazott gerlefészket. A napokban vettem észre, hogy széncinege bujkál a szilvafa ágai között, valamelyik este pedig azt láttam, hogy a postaládába bújik be, ott éjszakázik.
Na, mostantól új rend lesz a portánkon, este nem járkálunk majd ki-be a kiskapun, csak a nagyon, hogy ne zavarjuk a cinege álmát.
Napközben tengeliccsaládok látogatnak meg, kedvenceimen, a pillangóvirágokon ringatóznak és táplálkoznak. További nyár végi vendégeim a kenderikék, szarkák, erdei pintyek, csicsörkék, zöldikék, szajkók, parlagi galambok, házi rozsdafarkúak, és egy kuvikcsalád. Egyszer egy héjja is meglátogatott, szemügyre vette a baromfiállományomat, remélem, csak gyönyörködött bennük, mint én.
Kelemen László

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.