Gyerekek zenei oktatója

A szakmákat bemutató sorozatunkban Miklós Csilla, a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás Általános Iskola zongora tanára mesél arról, milyen körülmények játszottak közre abban, hogy ezt a hivatást választotta.

Vajdahunyadon születtem, s kisgyerekként balettozni szerettem volna vagy tornászni, hiszen a közelünkben, Déván volt a híres tornaiskola, ahol számos olimpikont, bajnokot neveltek fel az edzők. Sajnos beteg lettem, elkaptam a sárgaságot, ami azzal járt, hogy eltiltottak a fizikai erőfeszítéstől, a tornától, így anyukám a zeneiskolába íratott be, ahol hegedűt és zongorát tanultam – mesélte a pedagógus.

Alighogy leérettségizett a dévai zene líceumban, tanítani is kezdett.

– 1995-ben fejeztem be a középiskolát, és a zene szakos tanfelügyelő arra kérte a tanáraimat, ajánljanak valakit, mert megüresedett egy zenetanári állás. Engem választottak, s azóta a tanügyben dolgozom. Közben Bukarestben zeneszakos tanári diplomát szereztem, majd férjhez mentem. A párom sepsiszentgyörgyi, így 2009-ben Háromszékre költöztünk, s anyai nagyszüleim falujában, Ozsdolán telepedtünk le, és a kézdivásárhelyi Molnár Józsiás Általános Iskolában kaptam állást – tette hozzá,

Elégedett, szerencsés embernek tartja magát, szerető család veszi körül (két lánya és férje), gyerekekkel foglalkozik, tanítványai jól szerepelnek a különböző zenei és hangszerversenyeken.

– Mindig éreztem az isteni gondviselését az életemben. Amit elhatároztam azt sikerült elérnem, minden jött magától – mondta mosolyogva.

Jó a kapcsolata a diákokkal, kellő határozottsággal irányítja őket, hogy tudásukat fejleszteni, tehetségüket kamatoztatni tudják.

– Az első lépés, hogy megszerettessem a zenét vagy egy hangszert a gyerekkel, mert onnantól minden megy magától. Szükségesnek tartom a megmérettetéseket, mert ezáltal a diákok lehetőséget kapnak, hogy megmutassák tehetségüket, ugyanakkor megtapasztalják, hogy jelenlegi tudásuk mire elég, hol vannak hiányosságaik, és tapasztalatot is szereznek. Az elért eredmény pedig erőt ad a további munkához – emelte ki.

Az online művészeti oktatás nagy kihívás elé állítja a pedagógust és a diákot egyaránt.

– Azoknál a diákoknál, akiknek van saját hangszerűk nincs különösebb gond, de akinek nincs, azok nem tudnak otthon gyakorolni, velük szolmizálunk. A kisdiákoknál vagy a kezdőknél videófelvételt készítek, s úgy magyarázom, mutatom, hogyan kell lejátszani a zongorán az adott darabot, milyen a helyes test- és kéztartás – magyarázta.

Miklós Csilla számára az igazi feltöltődést a családja jelenti.

– Ha velük vagyok, semmi rossz nem történhet. Sokat kirándulunk, sétálunk, nevetünk, egyszóval jól szórakozunk. Az is jó kikapcsolódás, amikor a barátainkkal römizünk – sorolta.

Arra a kérdésre, ha most lenne tinédzser, milyen szakmát választana, gondolkodás nélkül válaszolta:

– Zenetanár lennék, mert ez az, amit szeretek. Tanítványaim sikerei, csillogó tekintetük energiával tölt fel, és örülök, hogy életüknek részese lehetek, hozzájárulhatok tehetségük kibontakoztatásához, adottságaik fejlesztéséhez – mondta.