Első versem anyukámnak

A két szemem kék nefelejcs,

Mohón lesi arcodat,

Mert mosolyod simogató

Bátorítást tartogat.

 

Szempilláim pilleszárnyak

A nefelejcs szirmán.

Anyám! Bárcsak mindig a te

Szép arcodra nyitnám!

 

Fülecském- tengeri kagyló,

Hűs vizek korallja,

Ujjong, mikor a te szelíd

Bársony hangod hallja.

 

A két karom- fénysugarak,

Üstökösök a Tejúton.

Mert te vagy a Napom, Feléd,

Mindig Feléd nyújtom.

 

Az ajkaim- piros málna.

A rózsával vetekednek.

Sok szót még nem tudnak, de ezt

Igen: anyukám, szeretlek!

Anton Zubreczky

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.