Búbos banka

Egy virágos réten tett nyári séta mindig különleges élményt nyújt. Van, hogy már korán kint vagyok, máskor csak délután, estefelé megyek ki a mezőre, de amikor a túrát összekötöm gyógynövénygyűjtéssel, akkor rendszerint déli órát és napos időt választok.

A legutóbb egy hajnali sétát tűztem ki, mert az volt a cél, hogy búbos bankát fotózzak. Nyáron madarakat megfigyelni a kora reggeli órák, vagy a késő délutáni órák a megfelelőek, ugyanis a tűző nap elől a madarak is bemenekülnek árnyékosabb helyre, így nehezebb észrevenni és annál nehezebb becserkészni, lefotózni őket. A búbos banka főként a nyílt területeket kedveli. Ismerek a környékünkön több olyan helyet is, ahol fellehető, ezért csak azt kellett eldöntenem hová menjek. Ez a madár nem szorul különösebb bemutatásra, a trópusokat idéző, tarkatollú, jellegzetesen kerekedett szárnyai és a fejtetőn lévő bóbitája közismerté tette. Annyit érdemes tudni róla, hogy vonuló madár, a telet Afrikában tölti. Idehaza öreg odvas fákban költ, de elfoglalja a mesterséges fészekodút is. Gyümölcsösökben, szőlősökben érdemes megtelepítésükkel próbálkozni.

Először a jellegzetes hangját „up-up-up” hallottam meg, majd távcsővel rákerestem, ott állt a földúton. A nagy távolság ellenére, mégis észrevett. Azonnal mozdulatlanná vált, lapított testtel, előrenyújtott csőrrel próbált előlem elrejtőzni. Tudtam, hogy nagyon óvatosan kell megközelítenem, egyenest nem mehetek feléje, mert elrepül. Rövid szakaszokat téve félkörívben közelítettem meg. A tavaly ugyanezen a helyen öt fiókával láttam a családot, most egyedül volt, tehát ha meglódul, messzire elmegy. Végül sikerült kellő távolságra megközelíteni, és a már repülni készülő madarat lencsevégre kapni.

Kelemen László