A világsztár

Egyszer volt egy kislány, a neve Adrienn. Az ő álma az volt, hogy világsztár legyen. A kislány szülei butaságnak tartották ezt. Adrienn elszomorodott, mert a szülei nagyon lehangolták.

Egy nap üzenetet kapott egy világsztártól, hogy volna-e kedve szerepelni a legújabb bemutatón. Adrienn megbeszélte a szüleivel. A szülei persze nem engedték meg. Adrienn felmérgelődött. Az éjszaka csak azon járt az esze, hogy tudna elmenni a bemutatóra. Az ablakra nézett.

– Hmm, hmm! – azzal kiugrott az ágyból, és az ablakhoz szaladt. Majd kinézett, hogy milyen magasan van. Nagyon közel volt a földhöz. Felöltözött a legszebb ruhájába, és kiszökött. Felszállt egy buszra. A buszsofőr megkérdezte, hogy hová szeretne menni. Elmondta a helyszínt. A busz hamarosan megérkezett. Kiszállt a buszból, és megkereste az ajtószámot. Nagyon hamar meg is kapta. Bekopogott és benyitott:

– Jó estét! Én vagyok Adrienn!

– Szia, kislány! – köszönt a sztár, és bevezette a legszebb szobába.

Adriennek tátva maradt a szája. Bement és lepihent, mert 2 óra múlva bemutatója volt. Eltelt a 2 óra, és elkezdődött a bemutató. A bemutató végén nagy tapsot kapott, ő volt a legügyesebb. Jól megfizették.
Adrienn visszament a szobájába. A falon látott egy képet az anyukájáról. Amikor bejött a sztár, megkérdezte tőle, hogy ismeri-e a nőt a képen? Azt válaszolta:

– Persze, hogy ismerem, ő volt a leghíresebb.

– És aztán mi lett vele?

– Egy előadáson megbotlott és leesett, aznap felmondott, azután senki se látta.

– Ó, ezt nem tudtam. Hát igen, akkor azért nem akart elengedni.

– Tessék? Az ő tudta nélkül vagy itt?

– Igen.

– Felhívom! Remélem, felveszi.

Az anyukája felvette. A sztár elújságolta a történetet. Az anyukája utána ment.

– Ah, kislányom, mért nem szóltál arról, hogy eljöttél?

– Féltem, hogy nem engedsz el.

– Ó, szeretlek!

– Én is.

Dániel Gréta, Váradi József Általános Iskola, III. D osztály