A gólyatöcs lett a 2019-es év madara

Három madárfaj közül lehetett választani, hogy melyik legyen az év madara: nagy póling, gólyatöcs és a gulipán. A július 3-ától július 23-áig tartó szavazás alatt a választási lehetőségként a gólyatöcsre, a gulipánra és a nagy pólingra összesen 8993 voks érkezett. A gólyatöcs 3617, a nagy póling 2882, míg a gulipán 2494 szavazatot kapott. Negyven százalékos aránnyal tehát a gólyatöcs győzött.
A 2019 év madara címet elnyerő gólyatöcs feltűnően hosszú lábú, hegyes csőrű parti madár. Hossza 38 cm. A hím fejtetője, tarkója, a nyaka hátulsó része, háta, válla és szárnyai feketék. Homloka és egész alsó teste fehér. Csőre fekete, lábai pirosak. Legelőször a nyolcvanas években láttam a Csíki negyedi – akkori 7-es számú általános iskola – mai Gödri Ferenc iskola biológia osztálya ajtajának belső oldalára ragasztott poszteren. Élőben csak jóval később.
A gólyatöcs vonuló madár, a telet Afrikában tölti. Tavasszal, áprilisban érkezik meg, majd nyár végén indul dél felé. Költőhelye a vizes élettér. Kis szigeteken, zsombékokon száraz növényi szálakból készíti fészkét, amibe többnyire négy tojást rak. Felváltva kotlanak. A fiókák 25 nap után kelnek ki, és alig hogy megszáradnak, el is hagyják a fészket, úgymond fészekhagyóak. A szülők egy hónapig vezetik, gondoskodnak róluk, ekkora lesznek röpképesek. A család még egy ideig együtt marad. Évente csak egyszer költenek. Hasonlóan a földön fészkelő madarakhoz, ha betolakodó kerül a költőterületre – és a tojások vagy a fiókák veszélyeztetve vannak – a szülőmadarak odaszállnak a ragadozó elé és sérültnek tetetik magukat, így csalják el a területről. Tápláléka vízi rovarokból és más gerinctelenekből tevődik össze. A víz színéről és a partról szedeget. Védelmének alapját a még meglévő természetes szikes tavak megőrzése és az egykori fészkelőhelyek rehabilitációja jelenti.
Kelemen László