Biztonságos a légkondi használata a járvány idején?

Az első nyári melegekben sokan azonnal bekapcsolják a légkondicionáló berendezést, ám nagy egészségügyi kockázatokat is rejt magában, ha valaki kizárólag ezzel hűti le a lakását, nem beszélve a közös használatú terekről, az irodákról, éttermekről vagy épp a tömegközlekedési eszközökről, melyek a vírusfertőzéseknek is teret adhatnak.

Tudományos publikációkban is megjelentek olyan információk, amelyek aggodalomra adhattak okot az emberek számára: a kutatók egy fertőzési láncot visszakövetve például rájöttek, hogy egy guangzhoui étterem nem megfelelő légáramlású légkondija is hozzájárulhatott ahhoz, hogy több, a helyiségben tartózkodó család megfertőződjön.

A légkondicionálók ugyanis többféle elven is működhetnek: egyrészt belső keringéssel, tehát részben vagy egészében az adott helyiség levegőjének újrahasznosításával és lehűtésével, illetve a külső levegő lehűtésével. A vírusfertőzés kockázatát az előbbiek növelhetik meg.

Közismert, hogy a koronavírus cseppfertőzés útján terjed. Egy köhögés során akár több ezer, egy tüsszentéssel akár több tízezer nedvességcsepp is elszabadulhat a levegőben, amely aeroszol formában a légkondicionáló rendszerébe kerül.

A gépezetek a keringetés során csökkentik a levegő páratartalmát, amely növeli a vírusok fertőzőképességét: az alacsony páratartalom révén a cseppek még apróbbá válnak, és tovább meg is maradnak a levegőben. A nagyrészt a beltéri levegőt forgató légkondi-berendezések pontosan ezt a levegőt áramoltatják, és ez az, amiből a jelenlegi korlátozások is erednek.

A fertőzések esélye alacsonyabb a jól szellőző, magasabb hőmérsékletű és magasabb páratartalmú helyiségekben, ezért kulcsfontosságú a hűtési szokások újragondolása a közösségi terekben, a gyakori szellőztetés pedig különösen fontos szerepet kaphat most a betegségek elkerülése érdekében.

(nlc)