Felhívás!

Az áttétes rák gyógyítása ma is nagy kihívás

Az áttétes rák gyógyítása ma is nagy kihívás Életmód

Az olaszteleki származású dr. Balázsi Gábor, miután az Amerikai Egyesült Államokban doktori címet szerzett fizikából, 2006-ban saját kutatócsoportot indított. 2014-től a New York-i Stony Brook Egyetemen dolgozik, ahol a munkatársaival a rákbetegséget kutatják. Azt mondja, alapkutatásuk a távolabbi jövőben hozhat áttörő eredményt a betegség gyógyításának, megértésének irányába. A lehetőségek biztatóak, de még sok a tennivaló – húzta alá. Interjúnkban magáról a rákbetegségről, annak történetéről, a gyógyítás jelenlegi távlatairól faggattuk.

– Tulajdonképpen mi is a rákbetegség? Mikor mondhatjuk azt egy betegre, hogy rákos?

– Noha az emberi test viszonylag változatlannak tűnhet, ez csak a látszat. Testünk legtöbb részében a sejtek hol gyorsabban, hol lassabban, de újra meg újra kicserélődnek. A folyamatosan elhaló sejtek helyét új sejtek veszik át. A sejtjeinket bonyolult biokémiai és fizikai jelek irányítják, utasítják, hogy csak akkor szaporodjanak, mikor szükséges: például, ha sérül a szövet, vagy ha bizonyos életfolyamatok megkövetelik, vagy ha spontán sejthalál során megfogyatkoznak a sejtek. Ha valamelyik sejt nem engedelmeskedik az utasításoknak, azt a szervezet általában észreveszi és kiküszöböli. Ha mégsem sikerül kiküszöbölni az engedetlen, rendellenes sejteket, akkor azok elszaporodva daganatot képeznek. A daganatok lehetnek jól körülhatárolt, viszonylag megállapodott méretű jóindulatú daganatok, vagy féktelenül növekvő, környezetükbe betolakodó sejtekből álló rosszindulatú daganatok. A rosszindulatú daganat másik neve: rák. Tehát akkor rákos egy beteg, ha rosszindulatú daganatot hordoz a testében, amit a patológusok szakértő szeme a sejtek kinézete alapján, szövetmintákból tud megállapítani.

– Mi a története a betegségnek, mikor fedezték fel, milyen múltja van, mikor kezdett az orvostudomány komolyabban foglalkozni vele?

– A rákbetegségnek kétféle története van: egyik a földi élet történetével, a másik az emberi faj történetével kapcsolatos. Az első, évmilliárdos történet lényege, hogy kizárólag csak egysejtű élőlények éltek bolygónkon három és félmilliárd éven át. Tehát az élet keletkezése óta eltelt négymilliárd év javarészében csak sejtek éltek mindenfelé a vizekben, de nem léteztek állatok, növények, vagy más többsejtű élőlények. Az egysejtűeket évmilliárdos evolúciójuk táplálékkeresésre és korlátlan szaporodásra állította be, és így máig is fék nélkül szaporodnak, mihelyt táplálékhoz jutnak. Ezzel ellentétben a többsejtű élőlények félmilliárd évvel ezelőtti kialakulása nagymértékű együttműködést követelt a szövetbe épülő sejtektől, például, hogy sejttársaikba kapaszkodva katonás rendben, helyben maradjanak, és táplálék jelenlétében is csak akkor szaporodjanak, ha erre a szervezettől határozott utasítást kapnak. Ha ezen utasítások közvetítése vagy érzékelése elromlik, és a szervezet nem képes kiküszöbölni az önállósuló sejteket, akkor ezek a sejtek ősi, gátlástalanul szaporodó vagy táplálékkereső programokat indítanak be, és rákot okoznak. Így a rák a többsejtűség velejáró, természetes hibalehetősége, ami félmilliárd éve létezik a Földön. Csontrákos elváltozást fedeztek fel például a teknős egy ősének megkövült, negyedmilliárd éves combcsontjában, ami kb. a dinoszauruszok korának hajnalára esik, mikor embernek vagy a legtöbb emlősnek még nyoma sem volt a Földön.

– És az emberi rák?

– Az emberi rák lehetőségét állatőseinktől örököltük, és egyidős az emberiséggel. Az ember csak viszonylag rövid ideje, alig néhány millió éve kialakult többsejtű faj, aminek testében a többi többsejtű állatéhoz hasonlóan rák alakulhat ki. A legrégibb emberi rákot egy kb. 1.7 millió éves, ugyancsak megkövült csontban fedezték fel. Az orvostudomány legrégibb írásos emlékei, például több ezer éves egyiptomi papiruszok már említik a rákbetegséget, aminek neve is az ókorból származik, mikor a görögök (Hippokratész) észrevették, hogy egyes rosszindulatú daganatok kinézete egy azonos nevű ízeltlábú állatra, a rákra emlékeztet. Ókori megfigyelések alapján a rákot hosszú ideig gyógyíthatatlannak tartották, mert a legtöbb drasztikusan végrehajtott műtét után a rák kiújult. Az érzéstelenítés, altatás, fertőtlenítés, valamint a műtőeszközök fejlődésével a 19. század vége felé kezdtek műtéttel elsődleges rákból kigyógyítani betegeket anélkül, hogy teljes végtagokat vagy más testrészeket távolítottak volna el. Ugyanekkor feltűnt, hogy a másodlagos, azaz áttétes rákon a műtét szinte soha nem segít. Áttétes rákbetegeken a világháborús vegyi fegyver, a mustárgáz származékainak alkalmazása, majd más osztódó sejteket ölő, DNS-roncsoló anyagokon alapuló kemoterápia segített, noha legtöbbször csak ideiglenesen. A radioaktív sugárzást is ilyen elgondolásból és hasonló eredményekkel kezdték alkalmazni. Az áttétes rák gyógyítása máig is az orvostudomány egyik legnagyobb kihívása.

– Mi a helyzet jelenleg? A világon hol a legnagyobb a rákbetegek aránya? Férfiaknál vagy nőknél jelentkezik inkább a betegség? Melyik a legveszélyeztetettebb korosztály?

– A rákbetegség jelenleg is nagyon gyakori az egész világon, a szív- és érbetegségek mellett a legtöbb halált okozza. 2020-ban a világszinten bejegyzett rákos megbetegedések száma kb. 18 millió volt. A statisztikák szerint Ausztráliában és Új-Zélandban a legnagyobb a rákos megbetegedések száma. Ezeket az országokat követi Írország, majd rögtön utána Magyarország és az USA. Férfiaknál valamivel gyakoribbak a rákos megbetegedések, de ez a rák fajtájától is függ, mert a leggyakrabban diagnosztizált rákfajta a mellrák, ami főleg a nőket érinti. Ezt követi rögtön a mindkét nemet érintő tüdőrák. Legveszélyeztetettebbek az 55-től 75 éves korúak, de ez szintén változhat különböző rákfajták esetén.

– Meg lehet-e előzni a betegséget? Mik a fontosabb tudnivalók ezzel kapcsolatban? Kik vannak a legnagyobb kockázatban a betegség kialakulását tekintve?

– A rákbetegséget teljesen nem lehet megelőzni, de az esélyét csökkenteni igen. A rák is egy evolúciós folyamat, de a sejtek szintjén. Minden megelőzés alapja tudni, hogy a rákot sejthibák és gátlástalan sejtszaporulat eredményezi. Tehát minél többször kényszerülnek a sejtek szaporodni bármelyik szövetünkben életünk során, annál valószínűbb a rák. Például túlsúlyos testben több sejt van, ami több sejtosztódást igényel. Dohányosok tüdejében a hámszövet károsul, amit pótolni kell – szintén sejtosztódással. Hasonlóan károsítja és serkenti sejtszaporulatra az alkohol a májat, az erős napsütés a bőrt, a túlzott húsfogyasztás a beleket, a radioaktív sugárzás minden testrészt, és így tovább.

– Mindezekből mi következtethető?

– Mindezekből le lehet szűrni, hogy milyen életmód csökkenti a rák kialakulásának esélyét, és nemcsak az emberben. Például a növény-evő emlősökhöz képest a ragadozó emlősök között nagyobb a rák esélye, főleg ha más emlősökkel táplálkoznak. A másik fontos tudnivaló, hogy a korán felfedezett rák sokkal nagyobb eséllyel gyógyítható. Minél később veszik észre a rákot, annak annál több ideje van agresszíven elharapózni, a ráksejteknek vér- és nyirokkeringésbe jutni, és más szervekbe átterjedni. A legtöbb áttétes rák máig is gyógyíthatatlan. A rákból eredő elhalálozások nagy többségét nem az elsődleges rák, hanem áttétek okozzák. Éppen ezért fontos az önvizsgálat és a rendszeres orvosi szűrővizsgálat. A genetikai teszt is lényeges lehet, mert vannak öröklődő mutációk, amik nagyban megnövelik a rák kialakulásának veszélyét.

– Hol tart az orvostudomány jelenleg a rákkutatást illetően? Van-e remény arra, hogy gyógyítható legyen a jövőben?

– Rákkutatók és orvosok mondják félig viccesen, hogy már régóta gyógyítható minden rák – de a kezelésben elpusztulhat a beteg is. Minden bizonnyal ki lehet ölni a ráksejteket, de ugyanez a kezelés megölheti vagy károsítja az egészséges sejteket is. A fertőző baktériumok elleni antibiotikumos kezeléshez hasonlóan sokan azt keresik, hogyan lehetne úgy elpusztítani a rákos sejteket, hogy közben megkíméljük a szervezet többi, egészséges sejtjét. Ez viszont sokkal nehezebb, mert a ráksejtek a saját megkergült sejtjeink, amik nagymértékben hasonlítanak a többi sejtünkre. Újabban a célzott terápiák és az immunoterápia hoztak sikereket, de az általános gyógyítástól még messze járunk. A célzott terápia alapja, hogy a rák nem egyetlen, hanem több száz különböző betegség gyűjtőneve, amiknek a kiváltó molekuláris hibái nagymértékben különbözhetnek egymástól. Ha sikerül megcélozni egy adott rák molekuláris hibáját, akkor nagyobb eséllyel ki lehet pusztítani a ráksejteket, és megkímélni a többi sejtet. A mellrákon belül például legalább három ráktípus ismert, ezek közül kettőre műtét mellett két teljesen különböző célzott terápia alkalmazható, ami gyakran teljes gyógyuláshoz vezet, főleg, ha időben alkalmazzák. A harmadik mellráktípus gyógyítása továbbra is kihívást jelent. Az immunoterápia alapja, hogy orvossággal gátolják a ráksejtek immunfékező jeleit, vagy a betegből kivett immunsejteket felerősítik, „kiképezik”, majd visszateszik a betegbe, hogy elpusztítsák a ráksejteket. Mindezen módszerek egyik hibája, hogy néha csak ideiglenes javulást hoznak, de idővel a rák visszatér, az előbbi kezelésnek ellenálló, rezisztens formában. Összegezve tehát, egyes ráktípusok ma már elég jó eséllyel gyógyíthatók, mások viszont szinte egyáltalán nem, főleg előrehaladott, áttétes stádiumban nem.

– És mik a kilátások a gyógyítás területén?

– A jövőre nézve biztatóak a lehetőségek, de többféle szakterület bevonására lesz szükség. A rák bonyolultságából kifolyólag, áttörő eredmények eléréséhez az orvosokon kívül be kell vonni más hátterű kutatókat: mérnököket, fizikusokat, matematikusokat, számítógépes programozókat, evolúciós biológusokat, ökológusokat, fejlődésbiológusokat. Többféle skálán meg kellene értsük a rákot: nemcsak a molekulák, hanem a sejtek, szövetek és a szervezet szintjén is, és nemcsak külön-külön, hanem átlátva a különböző szinteken zajló, rövid és hosszú tartamú folyamatok közti összefüggéseket. A gyógyítás célját is érdemes megvizsgálni: feltétlen meg kell-e ölni a ráksejteket a gyógyuláshoz, vagy elég volna kordában tartani őket? Kiirtásuk helyett át lehetne-e programozni a ráksejteket, hogy újra engedékenyen kövessék a többsejtűség szigorú szabályait? Mindezekre a kérdésekre remélhetőleg a közeljövőben megtudjuk a választ.

– Ön hogyan írná le a helyét a rákkutatásban?

– Fontos megkülönböztetni a rákkutatás területén az orvosi kutatást és az alapkutatást. Az orvosi kutatás a jelenről vagy közeljövőről szól: meglévő vagy nemrég kifejlesztett módszerek hatékonyságát vizsgálják betegek adatai alapján, gyógyszerfejlesztés céljából. Ettől eltérően az alapkutatás a távolabbi jövőről szól, sokszor nincs is rövid távú, közvetlen alkalmazhatósága – mégis innen jöhetnek áttörően új módszerek, megközelítések, amik nagy változást hozhatnak a rák gyógyításának vagy mélyebb megértésének irányában. Én nem vagyok orvos. Fizikus háttérrel indulva, főképp kutatás révén, fokozatosan képeztem magam a biológia különböző területein – így én az utóbbi, alapkutatást végző kutatók közé tartozom. Ennek megfelelően válaszaim nem orvosi megállapítások, és nem is terápiás javaslatok, de remélem, hogy mélyebben rávilágítanak a rák mint ősrégi természetes jelenség gyökereire, amiket nem árt figyelembe venni, ha hatékonyabban akarjuk kezelni, vagy megelőzni ezt a betegséget.

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2022. március 17., 11:22
    ÉRTÉKELÉS: -11

    Elég elé állunk, hogy napjainkban a fizikus kell a rákot gyógyítsa. Ez olyan, mintha az űrhajóst odatennék az úszómesternek. Van köze hozzá, ja de mégsem.

  • User
    Dátum: 2022. március 17., 12:38
    ÉRTÉKELÉS: 1

    Ha az emberiseg szuletesekor is volt mar rak akkor pedig csak termeszetes etelt ettek es termeszetesen eltek. Akkor a szalonnat zsirral megkenve batran megehetem.

    • User
      Dátum: 2022. március 17., 13:20
      ÉRTÉKELÉS: 0

      Maga se értett sokat. Igen, volt rák, mindig is. Igen, ha csak egészségesen élünk, az nem garancia, hogy nem leszünk rákosak. De kutatások bizonyítják, hogy vannak olyan tényezők, melyek növelik a rák kockázatát. Írja a cikk is, csak el kell olvasni. Aztán ha magának mindegy, hogy 30 vagy mondjuk 60% esélye van a rákra, akkor csak egyen amit akar.

  • User
    Dátum: 2022. március 17., 13:49
    ÉRTÉKELÉS: 5

    Gates informatikus, a,, legfőbb” kovid-szakértő, népességszabályozó ötletei közismertek,fő Pfizer-részvényes és milliók oltatták magukat mégis a tanácsára!