Felhívás!

Anyukák a kényszervakációról

Anyukák a kényszervakációról Életmód

A koronavírus okozta jelenlegi helyzet a lakosság minden tagját próbára teszi valamilyen formában. Az otthonmaradt gyermekek, szülők, egész családok a tanulás nehézségeivel, a gyermekek igényeivel is meg kell küzdeniük. Néhány édesanyát kérdeztünk arról, ők hogyan oldják meg a mindennapok nehézségeit.

Tóth Hajnalka, Kézdivásárhely

Jó újra a gyermekem „csicsergésére” ébredni, hiszen most nem a hajnali ébredés, majd rohanás a jellemző. Az online tanítás mellett fiam olvas, illetve diktálás után ír. Együtt kézimunkázunk, és mivel közeledik húsvét, ez most remek alkalom a tojásfestésre, rajzolásra, színezésre. Tömbházban lakunk, így nehezebb megoldani, hogy friss levegőn is legyünk, de minden nap szaladgálunk egyet a tömbház körül. 11 éves, úgy fogadta el a helyzetet, mintha egy nagy vakáció lenne az egész családnak egyszerre, viszont hiányoznak a barátok, osztálytársak és a tanító néni is. De hamar alkalmazkodott, és vidáman várja, hogy újra minden visszazökkenjen a régi kerékvágásba. A családi, közös programokat azonban megtartaná, amíg lehet.

 

 

Borcsa Erika, Kézdiszentlélek

Két fiam van, a nagyobb 6, a kicsi 2 és fél éves. Megértették, hogy miért nem járunk ki most, de persze hiányoznak a barátok, az ovi, a játszótér, a programok, és a nagyszülők, akikkel már több mint két hete nem találkoztak. Ez a legrosszabb számukra. Igyekszem változatos programot összeállítani a kicsiknek kreatív tevékenységekkel színesítve mindennapjaikat. Az óvónénik meséket, énekeket küldenek a nagyobb fiamnak. A fantáziája rendkívül színes, nagyon érdekes játékokat találnak ki. Ebben az itthon ülős 3 hétben sokkal szorosabb lett köztük a kapcsolat, jobban el tudnak együtt játszani, mint eddig. Bár tömbházban élünk, a férjem néhai szülei házához járunk le a gyerekekkel a kertbe. Szeretnek a szabadban játszani, és ott nem érintkezünk senkivel. A nagyobb fiam segít a házimunkában, közösen sütünk-főzünk. Sok értékes időt töltünk együtt, sok olyan tevékenységet végzünk, amire a zsúfoltabb hétköznapokban nem mindig volt idő.

 

Demián-Máté Imola, Kovászna

A mindennapjaink annyiban változtak, hogy most reggel is itthon vagyok, még több időt lehetek kisfiammal, főleg most, hogy úton van a kistesó. A Speciális Iskolában dolgozom Oltszemen, a gyermekeknek hetente küldök anyagokat, amit megoldanak. Sajnos, a mindennapos online oktatásra nincs lehetőség, mivel sem számítógép, sem egyéb kommunikációs eszköz nem áll rendelkezésükre.

A kisfiam kiscsoportos, és többnyire az udvaron próbáljuk lefoglalni. Szerencsések vagyunk, hiszen kertes házban lakunk, ahol könnyebb egy három és féléves, éves izgő-mozgó fiúcskát lefoglalni. Természetesen hiányoznak a bábszínház, az állatkert-látogatás és a kirándulások, de mindent megteszünk azért, hogy egészségesen átvészeljük ezt az időszakot mi is és a közeli családtagok is.

 

 

Pethő Ágnes-Krisztina, Sepsiszentgyörgy

Van egy második osztályos fiam – ő online kapja a megoldandó feladatokat, az aznapi órarend szerint. Ezeket igyekszünk a nap első felében megoldani. Ugyanakkor van egy nagycsoportos lányom is, neki is küldenek az óvónénik játékötleteket, kis filmecskéket. Minden elismerésem a tanári kádereknek, tényleg nem volt eléggé értékelve a munkájuk, most látjuk és értjük igazán. Szerencsésnek érzem magam, hogy a kicsik ketten vannak, és kertes házban lakunk, így van, akivel játszani, és ahová kimenni napközben. Együtt sokat főzünk, segítenek a házimunkában, olvasunk, és igyekszünk minden napot sok mosollyal, kacagással és jókedvvel fűszerezni.

Hiányzik mindkettőnek az iskola és az óvoda, főleg a társaik. De erre most jó megoldást jelentenek a különböző videós telefonhívások, a lányom nagy szeretettel játszik így unokatestvérével. A fiam pedig már négy partyt is megszervezett, amire elhív majd mindenkit, amikor végre véget ér a sok megkötés.

 

Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.