Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Alacsony zsírtartalmú tej fogyasztásával lassabban nő a szervezet biológiai életkora

Alacsony zsírtartalmú tej fogyasztásával lassabban nő a szervezet biológiai életkora Életmód

A sovány vagy 1 százalékos zsírtartalmú tejet fogyasztó felnőttek szervezetének biológiai életkora lassabban nő, mint a 2 százalékos, illetve teljes tejet fogyasztó társaiké – derült ki egy új tanulmányból.

Hirdetés
Hirdetés

A Utah állambeli Brigham Young Egyetem professzora, Larry Tucker az úgynevezett telomerek hossza, valamint a tejfogyasztás gyakorisága (napi, heti vagy kevesebb) és az elfogyasztott tej zsírtartalma (teljes tej, 2 százalékos, 1 százalékos vagy sovány) közötti kapcsolatot vizsgálta 5834 amerikai felnőtt bevonásával – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon.

A telomer a DNS-t „becsomagoló” makromolekula, a kromoszóma végén helyezkedik el és feladata, hogy óvja a kromoszómát és megakadályozza, hogy sejtosztódáskor sérüljön a genetikai információ. Ahogy az ember öregszik, a telomerek rövidülnek, szerkezetük gyengül.

A Oxidative Medicine and Cellular Longevity című folyóiratban publikált tanulmány szerint minél több magas zsírtartalmú tejet iszik az ember, annál rövidebbek a telomerei.

A tanulmány szerint az 1 százalékos zsírtartalmú tejet fogyasztó felnőttekhez képest a 2 százalékos tejet fogyasztók telomerei 69 bázispárral voltak rövidebbek, ami több mint négy év pluszt jelent a szervezet biológiai életkorában. A teljes tejet fogyasztó felnőttek telomerei pedig 145 bázispárral voltak rövidebbek, mint a sovány tejet fogyasztó felnőttekéi.

A tanulmányba bevont emberek csaknem fele naponta, negyedük legalább hetente egyszer iszik tejet. Majdnem egyharmaduk teljes tejet, másik 30 százalékuk 2 százalékos zsírtartalmú, 10 százalékuk 1 százalékos zsírtartalmú, 17 százalékuk pedig sovány tejet fogyaszt. Nagyjából 13 százalékuk pedig nem iszik tehéntejet.

Tucker azt is kimutatta, hogy a tejet nem ivók telomerei rövidebbek, mint az alacsony zsírtartalmú tejet fogyasztókéi.

(MTI)

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Hozzászólás a(z) Névtelen bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások
    • User
      Dátum: 2020. január 18., 11:36
      ÉRTÉKELÉS: 2

      Ehhez akkor mit szólsz? Születéskor várható élettartam az őskorban 25-30 év, a görögöknél, rómaiaknál szintén. Ha megérte a 15 évet, akkor esélye volt kb. 40 évig is élni. Az iszlám világban születéskor 35 év, tanultaknak (akik nem a földeken dolgoztak, katonáskodtak) már 60-80 év. Na, de jöjjünk közelebb. 19. században kb. 40 év, 20, század közepén 48, mostanában 72.
      Mindez természetesen nagyon alacsony a gyermekkori elhalálozások miatt, épp ezért akik megérték a 15-20 évet, azok már nagyobb eséllyel öregedtek meg. Ha csak ezeket nézzük, akkor:
      14. században 64 év, 15-ben 69, 16-ban 71. Nem éltek egyáltalán többet, és ha valaki beteg lett, az nagy valószínűséggel meg is halt…

  • User
    Dátum: 2020. január 18., 18:44
    ÉRTÉKELÉS: 1

    Erre pár román anyuka is rájött, csak ők ilyen tudományosan nem tudták megmagyarázni! Pufulețet és vizet adtak a gyerkőcnek s közbe szopizhattak is 1 kevés anyatejet! 😉😁 Volt aki 4 év alatt 7 kilóra „felhízott” telomérjei ezeknek is garantáltan nem rövidültek!😁