A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
„Már az újság neve is megszólít engem – Székelyföldről (Nagyajtáról – szerk. megj.) elszármazottat –, aki már több mint 40 éve Németországban élek családommal, és ahol, mint búvópatakot, úgy őrzöm verseimmel és egyéb írásaimmal szerelmes anyanyelvem.
Izsák Imre tekintélyes ember volt. Valamikor az első román világban, de még a második világháború után is vagy három évet, 1947-ig ő volt Évegcsűr (ma: Zalánpatak) bírója. Az első gazda volt a faluban, már csak azért is, mert az övé volt a legelső ház, ahogy érnénk be Évegcsűrre a Feredő irányából.
A szupermarketben egy kis lurkó játszik, szaladgál körbe-körbe, a szüleire pislant, akik azonban nagyon belemerültek a vásárlásba. Kissé még megpördül, figyel, nézik-e, nem, még nincsenek sokan, a bevásárló kocsik nem verik le egymást. Van hely most bőven bújócskázni is.
Abban az időben nem csak a húsra, gabonára, gyapjúra szabtak kvótát, hanem akinek tehenes vagy lovas fogata volt, az köteles volt az állam felé fuvart is bevállaljon. Ezt is fizették, de természetesen ezért is, ahogy mondani szokás csak apró pénzt adtak, mondhatni semmit.
Alig volt tizennégy éves, de máris tele volt lázadással. Nagyon sok minden zavarta a családban, az iskolában, a társadalomban. Mélyen belül azt érezte, lehetne teljesen másképp is élni. Egyszerűbben, és ebből fakadóan boldogabban.
A nemrég indított A toll végén rovatunk a Hintaszék állandó szerzőit hivatott bemutatni. A sors úgy hozta, hogy Kapu Ágota költőre, újságíróra, tanárra, aki június 19-én, egy autóbaleset következtében tragikus hirtelenséggel elhunyt már csak emlékezni tudunk. Bemutatkozója legyen örökérvényű.
Az angyal kifáradt rendesen. Örömmel végezte munkáját, de mára igencsak sok munka jutott. Dohogott is magában: valami baj lehet a mennyország logisztikájával. Az ördögbe is, jobban szervezhetnék a munkát odafenn! Számtalan társával együtt gyakran unatkozva a szárnyukat lógatják, máskor meg azt sem tudják, hogy hol áll a glóriájuk, annyi a munka. Sajnos, ő csak egy egyszerű őrangyal, nincs semmi beleszólása a dolgok menetébe.
Jé, négy nap múlva oda az esztendő egyhatoda! Kétségtelen, vagyunk. Kétségtelenek. Akár a Soha. Sok nyugtalan ősöm mind oda. Én talán megnyugodtam. Kikövetelem nyugalmam, ha leb...
Tisler Gyula bá jó gazdaember volt. Egy pár házzal lakott lennebb Katrina-patakától. Két szép leánya volt az öregnek, jártak is utánuk a legények. Egyik este, éppen hogy elfogyasztottá...
Ez is csak egy utazás lesz – nyugtatta magát az öreg. Nem kell félnie, mert hamar bekövetkezik. Nem fog érezni fájdalmat, s ha igen, nem tarthat az sem sokáig. Kihúzta magát az ágyban,...
A kis unoka lerámolta a könyveket a legalsó polcról, és már mászna is fel rá. De a mama észreveszi, hamar valamit kieszel, és mondja is örvendezve: Tudok jobb játékot! – Hurrá! Játszun...
Jóska a legügyesebb traktorista az erdőn. Szinte nem ismer félelmet. Ott is el meri húzni a fát a csörlős traktorával, ahol mások még gyalog is szédülnek. Általában vidám szokott lenni...
Fáradt kezem már nem kerget pillangókat. Reszkető tenyerem nem tud megnyugtatni pihegő madarat. Hisz úgy remeg gyönge kis teste, akárcsak két kezem, ahogy a félénk madárkát tenyerembe ...
Amikor az Úristen megalkotta a Föld domborzatait, a földrészeket elválasztó nagy vizeket, amikor már a földeket is tarka virágszőnyeggel borította, a levegőt meg azok illatával, megalk...
Az asszony keze tehetetlenül hullott alá. Mint akit elhagy az utolsó erő is. Kezéből a földre esett a furcsán hivatalos iromány. Testének minden porcikáját rázta a sírás. A reményveszt...
Bolygónk ostromára készül, álmait edzi vitézül, hacsak pihésedne szárnya, hegyet, folyót zabolázna. Söre nyitva, tévéig lát. Ennyi lenne csak a világ? Zsoldosnak nevel a vaskor,...
Ez akkor történt, amikor nem vörös és barna, hanem sárga volt az ősz… Akkor ősszel valami keserű embergyűlölet vett erőt rajtam. Az életem zsákutcába torkollt. Legalábbis úgy éreztem a...
Fénymásolt, színes képet nézek. Nyári alkonyatba hajló falusi udvar, régi, lakatlannak tűnő kúria, a közelben patak folyhat valahol, talán egyszer kiöntött, a falakat nyaldosta az ár, ...
Főnév-fenyők őrt állnak a határon, de hol a határ? Ágak között csillan-villan-cikázik sok ige-madár. Melléknevek szivárvány-ölelése mindent összezár. Kötőszavak acél-karjától lesz tart...
Beteg-féltékenyen őrzöm kertem-királyságom, Valósabb a valónál, bár nagyobb része álom. Drágakő-nyelv, Eulália, rejtesz szó-gyémántokat, Imádságos kézzel formált minden ige-áldozat. Ri...
A Kis-Szamos mindkét partján kergetőző szelekkel bomladozott a sovány tavasz. Tamási Áron élénk fekete szemébe húzott, nagykarimájú, drága kalapjával, mit nem akárhol, éppen Londonban ...
Érzed-e még bőrödön a nyarat, a zsongón lebegő fátyolfinom mámort, a menta fűszerét, s ha a szegfű illat hozzád ért néha, és Nap tüzével átfont? A kaszálóréten, ahol széna száradt, sza...
Hűvös őszi reggel megfigyelő érkezik az Olt menti bányába. A román főnökség úgy döntött, hogy kiküldenek egy zöldfülű mérnököt, ide a székelyek közé, hátha tanul valamit, megérti, hogy...
Laska egy időben egy mamutvállalatnál volt alkalmazásban, a cég vezetője roppant elfoglalt s emiatt roppant ingerlékeny ember volt. Egy alkalommal valamit nem talált rendben, dühbe gur...
Laska Lajos egy vasárnap délután párjával egy falu fölötti lankás domboldalon andalgott, bozótosokban, ritkás erdőben. A fák közül rá-rápillantottak a falucskára. Nagy pezsgés volt, ép...
Azt látnod és hallanod kellett volna! – mondjuk esetenként, amikor emlékezetes élményben volt részünk. Ha pedig ez nem más, mint olvasói élmény, akkor azt mondhatjuk, hogy azt bizony o...
Vigyázzatok a templomokra, Templomkertek sírkövére, Múltunkat óvó kopjafákra, Csontjaink-őrző sírhantokra! Figyelmeztet az Értelem. Legyen tanyák örökhazája, Vagy történelmünk H...
„Az ember egyre vénül, verset ír, tanít.” (Radnóti Miklós) Itt megpihenhet vágyaink raja, pihen az út, elnyúlva s vetkőzik, porhintázik boldogan az ágon, de alant mérges az őszi...
Alig virradt, s már kikelt az ágyból, papucsai után kotorászott a szoba sötétjében, majd kiment vizelni a tyúkól mellé. Kémlőn fürkészte az eget, esőfelhők után kutakodott, de azokat n...
Készülődtem lélekben a konfirmálásra. Biztos voltam, rég nem hallott hangok rezdülnek meg, rég nem látott képek ugranak be látómezőmbe. Jól esett visszautazni fiatalságomba. A lelkész ...
Órákon át lapoztam meg olvastam a könyvét, szinte mindent tudtam a szerzőről. Mégis többször is föl-fölrebbent bennem a szánalom: szegény Lajos. Két évvel halála után megjelent könyve ...
(…) Jóformán észre sem veszi, mikor érkezik meg a Gyűrött Traktorba, ahogyan mindenki nevezi azt, bár a bejárata előtt két magas akáckaróra rögzített cégtáblán csupán annyit ír: „Cafe-...
Bori volt az osztály legszerencsétlenebb lánya. Mármint nem a megszokott pápaszemes, kapafogas, kétfeléfonottcopfos Harisnyás Pippi értelemben szerencsétlen, hanem tornaórán. Bori szám...
nincs az Isten ne keresd itt régen elszállt innen a hit porból függönyt árny gomolyog ólomablak hályog-homok nyelv-kitépett Bach-orgona partitúra egérrágta derékba tört feszületen sátá...
Csomagja alig volt. Fehérnemű is csak egy váltás. Ki nem állhatta lesni a hatalmas forgó a korongot, melyről a végre megérkező utasok el-elkapják a magukét és irány a kijárat a reptérr...
Tíz székelynek szűk volt a hely, lökdösődtek emiatt, Egyik földre bukott, kilenc maradt, hátha jobb lesz. Kilenc székely, ki székelyebb, azon vitatkozott, De hogy melyik, csak nyolc tu...
Hárman mentek a mezei úton. Egyik, talán ő volt az idősebbik, sehova sem nézett, az utat is csak érzésből taposta. Fehér ing volt rajta, épp olyan, mint mellette lépegető komáján. Az n...
Székely vagyok! Annak szült anyám vadvirágos Fisáknak partján, hol gyermekkorom sok boldog évét töltöttem, őrizvén récét, pipét. Hargita bércét büszkén jártam, kászuba málnát, e...
Néma percekben, ha elfog a vágy, Szemem lehunyom, s képzeletben Hazamegyek. Üdvözlöm kis falum szép határát, Bejárom újra sok kedves táját, S rajtuk elmerengek. Házunk tájára ér...
„A nép, amelyből vétettem, bizonnyal megél…” (Magyari Lajos) Zágon felől, hol a bércek fejét gyakran díszíti hókorona, a Kőrösi-domb és a Tölgyes-havas szorításából kibuggyan egy szomj...
A hitvány áprilisban, amint a tanulkozó tinó került a barázdába, türelmünk bokrától Krisztus melegágyán a vétkek szaporodtak. Hej, te énekes járom! Hunyi-bujkál a Nap; e békességért a ...
Bálinth József 1901. október 11-én született Csíkménaságban. Ki is volt ő? Néptáncos nagykövet? Világjáró poéta? Mindkét állítás igaz lehet, ha székely szívből és ajkakról fakad, s miv...
Hunyor téli álmából ébredezett. Pislogott, hunyorított. Gyökerében mocorgást érzett, nemsoká csírába szökkent. Nőtt-növekedett, majd egyszer csak kidugta fejecskéjét a hó alól. Körülné...
A mester történetesen román volt, viszont nagyon szerette a magyar nyelvet. Rengeteg érdekes, kifejező és mély értelmű szót fedezett fel benne. Nem nyelvészként, hanem hobbiból foglalk...
Alkoholos mámorban fetreng a házban Pista bá. Nem a józan természetéről hًíres. Néha kocsmázik, máskor magányosan iszik. Felesége évekkel ezelőtt meghalt, azóta egyedül él. Egyébként m...
Mondd hogy szemed vagyok Tested értem lázad Szavakból emelünk Igennek végvárat Hogy elhagysz szenvtelen Mosolyod kölcsönkért Elárulsz holnap már Harminc üveggyöngyért Mon...
Ott állt a hegyen, fürkésző barna szemeivel a tájat kémlelte. A templomtoronyból oda hallatszott a déli harangszó. Napbarnított arcán a fáradtság verejtéke gyöngyözött végig, aztán hir...
Ott toporog az üzletben. Vásárol. „Minden van, hála istennek! Jaj, vajon mit felejtettem el?” Óvatosan pislant listájára. A legfontosabb hiányzik: a kenyér. Visszamegy teljesen, szinte...
Mindig így volt. Kemény, csontropogtató tél után érkeztek a gólyák, a fecskék, hozva az újabb reményt. Jó lenne, ha ez mindig így maradna, de nem. Most mintha örökké tartana a nélkülöz...
(Alkoholista) Itt hagyta a fogát, minden vagyonát, minek neki odaát, ott sem rágják a pálinkát. (Szomszéd) A halál beállta: amikor a nején találta. A halál oka: a fészi foka. &n...