A Székely Hírmondó terjesztését szeptember 1-jétől új csapat vette kézbe. Tudjuk, az utóbbi időben akadtak gondok a lapkézbesítés terén, remélhetőleg ezeket mielőbb orvosolni tudjuk, ezen dolgozunk. Addig is annak érdekében, hogy a jövőben zökkenőmentesen tudjuk eljuttatni postaládájába kedvenc napilapját, kérjük, legkésőbb az adott hónap utolsó napjáig rendelje meg a Székely Hírmondót a következő hónapra.
További jó hírrel is tudunk szolgálni: szeptember 12-től újra megnyitjuk sepsiszentgyörgyi ügyfélszolgálatunkat a Csíki u. 7. sz. alatt, ahol hétköznap 8 és 16 óra között állunk rendelkezésükre: apróhirdetést adhatnak fel, lapokat, folyóiratokat rendelhetnek meg, de minden téren igyekszünk a segítségükre lenni. A kézdivásárhelyi ügyfélszolgálat változatlanul a Függetlenség u. 1. sz. alatt működik ugyancsak 8 és 16 óra között.
Amennyiben a Székely Hírmondót többször is késve vagy netán egyáltalán nem kapja kézbe, kérjük, hívja bizalommal a 0728.048.136-os telefonszámot.
A Prima Press Kft. terjesztési osztálya nevében:
Balogh Kinga
A banki szolgáltatások hangsúlyos digitalizálása miatt egyre kevesebb az emberi munkaerőt foglalkoztató bankfiók, és több a multifunkcionális bankautomata, amely által az ügyfelek önkiszolgáló rendszerben intézik banki ügyeiket, vagy online platformokon bankolnak. Bár ez a folyamat látszólag hatékony, mégis vannak, akiket ez hátrányosan érint, mivel nehezebben férnek hozzá a banki szolgáltatásokhoz.
Egy ambiciózus terv szerint 2030-ig olyan szintre kell fejleszteni a romániai közúti infrastruktúrát, hogy minden állampolgár egy óra alatt elérjen egy gyorsforgalmi utat – ez az RMDSZ javaslatára került be a kormányprogramba, számolt be Benedek Zakariás.
Vásárlóerő: van hová fejlődni Mindannyian zsebünkön érezzük, de nemzetközi tanulmányból is kiderült, hogy egy romániai lakosnak lényegesen kevesebb a pénze, mint az európai országok tö...
Egyszerűbbé és hatékonyabbá vált a cégek szponzoralapjának felhasználása miután a képviselőház tegnap döntő házként elsöprő többséggel, ellenszavazat nélkül elfogadta a Miklós Zoltán által kezdeményezett törvényt. A háromszéki RMDSZ-es képviselő lapunk érdeklődésére elmondta: az általa kidolgozott törvény biztosítja, hogy – hasonlóan a magánszemélyekhez – a cégek egy formanyomtatvány által átirányíthatják a civil szervezetek részére az előző évben befizetett adójuk egy részét.
Az áram ára tízszeresére nőtt, a szolgáltatók is hatalmas veszteségeket könyvelnek el, a Versenytanács fokozottan figyel majd arra, hogy tavasszal, amikor lejár az energiaárak befagyasztása, ne a lakossággal fizettessék meg a veszteségeket, mutatott rá Gyerkó László.
Tizenkét éve támogatja célkitűzéseik megvalósításában az új generációs üzletembereket a Junior Business Club egyesület (JBC). Karácsony Zsolt a JBC elnöke úgy értékelte, a 2021 a megpróbáltatások éve volt, a változó járványügyi helyzetek, az instabil gazdasági és politikai állapot, valamint a nyersanyag- és az energiaárak növekedése komoly kihívások elé állította a fiatal cégvezetőket.
Az adóhatóság ellenőrei már elkezdték ellenőrizni a cégeket, hogy eleget tettek-e kötelezettségüknek, és csatlakoztatták pénztárgépeiket az ANAF informatikai rendszeréhez.
Miközben a magánszemélyeknek semmi tennivalójuk nincs, idén november és jövő év márciusa között a szolgáltatójuk automatikusan beleszámítja az állami támogatást a számlájuk értékébe, a vállalkozások csak akkor kaphatnak állam által kompenzált, tehát kisebb értékű számlát, ha ezt kérik, hívja fel a figyelmet Debreczeni László.
Egyelőre nem oltják ki a tüzet a fás kályhákban, vagyis nem kell aggódnia annak a 3,5 millió hazai családnak, akik fával vagy biomasszával melegítik otthonukat. 2023-ig nem tiltják be a tűzifa- és biomassza-használatot, hanem addig egy tanulmányt készítenek arról, miként lehet a későbbiekben csökkenteni a fosszilis energiahordozók használatát, milyen alternatívákat biztosítanak a fával fűtők számára.
Nem lesz egyforma a nyugdíjpótlék A korábbi ígéretek ellenére a hazai kisnyugdíjasok januárban mégsem kapnak egységesen 1200 lejes pótlékot. A kormánykoalíció döntése értelmében az 160...
Megkérdőjelezett adó A kormánypártok nem értenek egyet az RMDSZ által szorgalmazott szolidaritási adó bevezetéséről. A kormányülésen tárgyalták az évi 100 millió eurónál nagyobb forgal...
Ezekben a napokban akár négyszeresére emelt árakról tájékoztatják fogyasztóikat a villanyáram-szolgáltatók. Az új villanyáram-díjszabások januártól lépnek életbe, de ezzel párhuzamosan érvényes az energiaárak befagyasztásáról és kompenzálásáról szóló törvény.
Két éve van életben a „gROwth – Junior Centenar” program, amely csábító hozamot ígér, és mégis kevesen élnek vele. Ennek lényege, hogy a szülők gyerekeik nevére évente elhelyeznek egy államkincstári gyűjtőszámlára minimum 1200 lejt, és ehhez az állam évente hozzátesz 600 lejt, illetve a betett pénzre még évi 3 százalékos kamatot is számolnak.
Nyugdíjazáskor alkalmazottak ezrei kezdik keresni munkakönyvüket vagy egy igazolást a ledolgozott évekről, hiszen a nyugdíj mértéke a tét. Gond az, hogy nehezen találják munkakönyvüket azok, akiknek alkalmazója időközben csődbe ment, és a cég már nem létezik. Ezt a problémát rendezné a törvénytervezet, miszerint a munkakönyveket archiváló cégeket kötelezik, hogy a honlapjukon tüntessék fel: milyen csődbe ment vállalatok dokumentumait őrzik.
Egyre profibbak a banki adatokra pályázó csalók, akiknek célja az ügyfelek bankszámla- és bankkártya-adatainak és azonosítóinak megszerzése, s így pénzük ellopása. Alapszabály, hogy a bankok sohasem kérik el telefonon vagy elektronikus levélben ügyfeleik azonosítóit, mivel már rendelkeznek ezekkel, tehát ne nyissák meg és utasítsák el az ilyen jellegű leveleket és telefonhívásokat!
Romániában az elmúlt két hónapban 31 ezer háztartás maradt földgáz-szolgáltató nélkül, mivel az a kereskedő, akivel szerződésük volt, kivonult a piacról. Egyrészt a földgáz nagybani piacán bekövetkezett árrobbanás, másrészt a Romániában befagyasztott gázárak miatt példátlan helyzet alakult ki: egyre több kisebb szolgáltató mond le az engedélyéről, és vonul ki a piacról.
Romániában 13 éve vezették be a többpilléres nyugdíjrendszert, azóta több mint 7,6 millió hazai munkavállaló gyűjtött pénzt a kettes nyugdíjpilléren, ám csak most dől el, hogy miként jutnak hozzá a befizetett pénzükhöz. Mivel eddig a felhalmozási szakasz zajlott, a Pénzügyi Felügyelet (ASF) 13 év után dolgozta ki a kifizetési törvény tervezetét, amely szabályozza, hogy a második pillér kifizetésének is legyen nyugdíj-jellege.
Fel kell gyorsítani és hatékonyabbá tenni a rendelkezésre álló Európai Uniós pályázati összegek lehívását, hiszen a finanszírozási rendszerre rárakódott hivatali bürokrácia fékezi ezt a folyamatot, és sokakat elijeszt attól, hogy finanszírozási projektekből fejlesszenek.
Alig több mint egy hetük maradt a kis- és középvállalkozásoknak, hogy rácsatlakoztassák pénztárgépeiket az adóhatóság (ANAF) informatikai rendszerére. Ha ezt nem teszik meg, november 30-a után ellenőrzésekre és büntetésekre számíthatnak.
November közepén még nem kellett fűteni és a téli időszakban is hozzávetőleg 300 lejes energiaszámlákra számítanak az 550 négyzetméter hasznos felületű sepsiszentgyörgyi passzív irodaház tulajdonosai és építői.
Kizárólag székelyföldi tervezők és kivitelezők építették meg Sepsiszentgyörgyön Románia és Kelet-Európa első, német standardok szerint minősített, passzív irodaházát, amelynek nagyon alacsony az energiaigénye és szén-dioxid-kibocsátása.
Gazdasági hírek pár mondatban.
A következő tanévtől az általános iskolás diákok olyan alapvető és a mindennapi életben hasznos pénzügyi és jogi ismereteket tanulnak, mint például a háztartások pénzügyei, hitelek, befektetések, vagy az öngondoskodás. Nem egy új tantárgy bevezetésével terhelik tovább a diákokat, hanem az ismeretanyagot bővítik az új pénzügyi és jogi nevelés témakörökkel, magyarázta Kallós Zoltán oktatási államtitkár.
A képviselőház – döntő fórumként – tegnap (kedden) elfogadta az adótörvénykönyv módosítását, ami által a magán- és jogi személyeknek egyaránt az eddigi 19 százalékról 5 százalékra csökken a tűzifa áfája – számolt be lapunknak Miklós Zoltán.
Jövő őszre lehet működőképes a Brassó-Vidombák Nemzetközi Repülőtér annak alapján ítélve, hogy eddig mit sikerült megépíteni, és még milyen munkálatok szükségesek, véli Jakab István Barna.
Súlyos papírhiánnyal küzd Európa. A hazai nyomdák elkezdték felélni tartalékaikat, és gondot jelent, hogy egyrészt megdrágult a nyersanyag, másrészt nehezen tudják beszerezni a nyomtatott termékekhez szükséges papírt. Jelenleg annak is örülnek, ha találnak papírbeszállítót, már nemigen lehet válogatni méret és fajsúly alapján, megveszik, amit kínál a beszűkült piac.
Ettől a hónaptól jövő év márciusáig az állam kompenzálja a lakossági fogyasztók villany- és gázszámláit. Az érintetteknek ezért nem kell tenniük semmit, hiszen a kompenzáció összegével kisebb számlát fognak kapni.
Negyven fölötti a legtöbb munkanélküli Tízből hat állástalan betöltötte a negyvenedik évét, és minden második munkanélküli a nyolc osztályt sem végezte el, többségük vidéken él, derült...
Gazdasági történések, események pár mondatban
Kovászna megyében kiemelkedő az adófizetési hajlandóság, a háromszékiek idén az adóhatóság elvárása fölött fizettek be az államkasszába.
Romániában mintegy hárommillió háztartásban tűzifával biztosítják a fűtést. Ezek a családok idén mélyen zsebbe kellett nyúljanak, hogy biztosítani tudják a téli tüzelőt, hiszen míg tavasszal még átlag 200 lejért adták köbméterét, az árak folyamatosan kúsztak fölfelé így most már akár 300 lejt is elkérnek érte. A jelentős drágulás mellett a tűzifa beszerzése is nehézkessé vált.
Meddig élnek még a ma népszerű szakmák, és mivel foglalkoznak majd a következő nemzedékek? A technológia fejlődése miatt a közeljövőben sokan kényszerülnek karrierváltásra, hiszen a szakemberek egyetértenek abban, hogy az iskolát most kezdő gyerekek többségének olyan foglalkozása lesz a jövőben, ami ma még nem is létezik. Ezzel párhuzamosan értelmetlenné válnak olyan munkakörök, amelyeket most speciálisan képzett emberek gyakorolnak.
A City Insurance fizetésképtelenné válása után a piacon maradt biztosítótársaságoknak nem akaródzik túl sok City-s ügyfelet átvenni. Mivel 3 millió ügyfélről van szó, megboríthatná egy biztosítótársaság anyagi helyzetét, ha az alacsony árak miatt sokan ugyanannál a cégnél kötnének RCA-biztosítást.
Megszüntetnék a kedvezményezett ágazatok adómentességét Éves szinten 3 milliárd lejes bevételkiesést jelent az államkasszának, hogy az informatikusok, az építőmunkások és a kutatók nem...
Vállalkozói pesszimizmus A romániai cégvezetők közel 60 százaléka arra számít, hogy a következő hónapokban jelentősen romlik a gazdasági helyzet. Egy közvélemény-kutatás során a Valori...
Lakott területeken legtöbb 30 kilométer óránkéntire csökkentené a sebességkorlátozást az Európai Parlament (EP), amelynek az a célja, hogy 2050-re megszüntethessék a halálos közúti baleseteket az Európai Unióban.
A tél közeleg, és ismét eljött a gumicsere időszaka. Az érvényes rendelkezések miatt úgy alakult a népi hiedelem, hogy akkor kell téli gumira váltani, amikor lehull az első hó, ám olyankor már régen téli abroncsokon kellene járni. Vannak, akik négy évszakos gumik használatával próbálnak spórolni, ám ez szakemberek szerint ezek az abroncsok valójában mind a nyári, mind a téli gumiknál rosszabb tulajdonságokkal rendelkeznek.
Az ország gazdasági valóságától elrugaszkodott javaslattal rukkolt elő Dan Vîlceanu ügyvivő pénzügyminiszter, aki azt javasolja, hogy a magas jövedelműek számára csökkentsék az egészségbiztosítási hozzájárulás (CASS) mértékét, miközben figyelmen kívül hagyja, hogy a közegészségügyi rendszer jelenleg sem fenntartható, sőt, rekordértékű a hiánya.
Egy hónap alatt 8 lejjel lett drágább egy tank benzin Romániában rohamos ütemben drágul az üzemanyag. Az elmúlt egy hónapban egy liter benzin átlagára 2,7%-kal, a gázolajé 3,8%-kal nőt...
Nem jó, ha a fára és erdőre csak úgy tekintünk, mint egy árura, úgy kell bánni a faanyaggal, hogy megmaradjon az egyensúly, fogalmazta meg Vajda Lajos. A Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetségének (ASIMCOV) igazgatója rámutatott: a Román Akadémia keretében működő Gazdasági Előrejelzési Intézet megyénket választotta ki célterületként a biogazdaság meghonosítására.
Néhány éve még a világ ötödik leggyorsabb internethálózatával büszkélkedhetett Románia, mára sok ország megelőzött. Jelenleg az internet sebességének világrangsorában a 29. helyen szerepel Románia, egy év alatt három helyet veszített annak ellenére is, hogy a tavalyi 61,08 megabit per másodperces (Mbit/s) letöltési átlagsebességet 67,4 Mbit/s-ra sikerült növelni, derült ki a cable.co.uk felméréséből.
Rekordot döntött a lakossági hitelezés üteme, augusztusban elérte a 13 százalékos éves bővülést, ami a 2008–2009-es gazdasági válság utáni legmagasabb szint. A jogi személyek banki hitel igénylése viszont a lakossági hitelezés szintje alatt van, ami azt jelenti, hogy az alacsony vállalkozási hajlandóság miatt a gazdaság kisebb ütemben bővül, mint a lakossági fogyasztás, hívta fel a figyelmet Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. Igazgatóhelyettese.
Januártól növekvő minimálbér Jövő év januárjától a legkisebb garantált fizetés a jelenlegi bruttó 2300 lejről 2550 lejre emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a minimálbéren élők a jelenlegi...
Az alkalmazottakat ma már nem csupán fizetéssel, hanem vonzó bércsomaggal lehet motiválni. Ez a fizetésen kívül tartalmazhat ételjegyet, személyes rendelkezésre bocsátott autót, laptopot, telefont, kirándulást, vagy éppen kulturális értékjegyet – hívta fel a figyelmet Debreczeni László.
Drágítani kényszerülnek a palackozott ivóvíz árát annak kockázatával, hogy csökken a kereslet a termék iránt. Októbertől várhatóan 20–30 százalékkal többet kell fizetni a palackozott ivóvízért – mondta George Ristea.
Az Ivóvíz-palackozók Egyesületének (APRIA) elnöke szerint az áremelés oka, hogy megdrágult a csomagolóanyag – pillepalack, karton, műanyag fólia –, illetve az energia és az üzemanyag. Silviu Manole, a háromszéki Agrofood élelmiszeripari klaszter elnöke, az előpataki borvízpalackozó ügyvezetője leszögezte: az áremelés nem jó a termelőnek sem, hiszen azt kockáztatják, hogy elveszítik vásárlóik egy részét, mivel a fizetések nem növekednek, és az emberek azt a vizet fogják megvenni, amit megengedhetnek maguknak.
Silviu Manole leszögezte: az ágazati munkáltatói szövetség ülésein gondosan vigyáznak arra, hogy a beszélgetések során fel se merüljön az ár témája, hogy véletlenül se gyanúsíthassák meg őket azzal, hogy az árakról egyezkednek. Hozzátette: a drágítás elkerülhetetlen, hiszen a vízpalackozók költségei nagymértékben emelkedtek. A járvány miatt jelentősen megemelkedett a konténeres tengeri szállítás költsége, ami beépült a csomagolóanyagok árába, és mindezt súlyosbítja, hogy megdrágult az energia ára is.
A háromszéki szakember szerint a döntéshozóknak közpolitikákkal kellene az ágazatot támogatniuk, hiszen világszinten egyre inkább jelentkezik az ivóvízhiány. Románia legértékesebb altalajkincse az ivóvíz, amivel okosan kellene gazdálkodni annak érdekében, hogy hazai tulajdonban maradjon, illetve megfelelő támogatás mellett az ország egyik legfontosabb exporttermékévé válhatna.
Megállíthatatlannak tűnik az építőanyag-drágulás, szakértők szerint az árak már nem térnek vissza arra a szintre, ahonnan indultak. A hazai barkácsáruházakban egyes termékeknél akár 300%-os drágulást is jegyeznek, mutat rá a PriceFlux online árfigyelő, amely szerint jelentősen emelkedett a faanyag, a cement, a beton, a tégla és az acél ára is.
Hárommillió biztosítottnak okoz fejtörést a legnagyobb hazai biztosító, a City Insurance fizetésképtelenné nyilvánítása, de igazából minden autótulajdonosnak fájhat a feje. Egyrészt, mert azok járnak legrosszabbul, akiket egy City-s kötelező gépjármű biztosítással (RCA) rendelkező ügyfél károsít, másrészt mert az évek óta dömpingárakat kínáló biztosító csődje miatt elkerülhetetlen az RCA-kötvények drágulása.
Románia demográfia tekintetében Közép-Kelet Európában az egyik legsúlyosabb helyzetben van, a lakosság elöregedése és a népességfogyás már középtávon is megkérdőjelezi a szociális ellátórendszer fenntarthatóságát. Ezt csak a családalapítás, otthonteremtés és gyermekvállalás ösztönzésével lehet megfordítani, véli Miklós Zoltán.
Idén télen a fűtési költségek 80 százalékkal haladhatják meg a tavalyit, míg az áramért átlagban 20 százalékkal fizetünk majd többet. A hideg időszak beköszöntével a családoknak általában kihívást jelent az energiaszámla kifizetése, ám idén „szokatlanul eldurvult” a helyzet, állapította meg Gyerkó László.
Gazdasági hírek, események pár mondatban.