Hirmondo
Bennünk van a múlt!

Bennünk van a múlt!

Igazi ünnepet terítettek szét ebben a zűrzavaros jelenben Magyarországon; olyan ünnepét a magyar népköltészetnek, néptáncnak, mely hozza az egykori hétköznapokban vívódó dédjeink dalait, táncait is. Ez a Fölszállott a páva verseny, melyen részt vehetnek a trianonos szomszéd államok magyar néprészei is. (Nem cinikusan, hanem igazságként most is, tényként mondom, hogy a trianonos nemzetfertőzést máig nem gyógyulták ki a „szomszédos baráti országok” megélhetési politikusai…)

167 éves látomás

167 éves látomás

Jósok, jövendőmondók az emberi világban mindig is voltak. Amit azonban Arany János végzett 33 éves korában – krisztusi kor –, 1850-ben, az már több a víziónál, a látnoki jelzésnél. Elképedve, valóságos ijedelemben olvasom most újra Gondolatok a béke-congressus felől (1850.) című elégiáját. Gondolati líra? Itt a líra csak segít, hogy a gondolat elárassza a lelket. A rá jellemző verstani gondosság a magyar nemzettől az emberi faj önpusztító gyűlölködésének magasságáig – inkább síri mélységéig – világítja a sorscsapásoknak nevezett fajpusztítást.

Tilalomfák az égig

Tilalomfák az égig

Szólni se, elszállni se akartam a minapi román ünnepből. Az igaz, hogy ennek az ünnepnek évek óta tart az előestéje, hónapok óta dübörögnek a lapjaik –, szóval volt részem benne. Most is csak nyugton megvárván, míg lemossák a gyalázatot magukról. Mert tiszta kézzel és tiszta képpel nem lehet elművelni a sok gyalázatot, amit ránk kentek. Az Új Jobboldal nevű szervezetük elvadultan ordította Háromszéken, Sepsiszentgyörgyön is többek között, hogy akarják a régi határokat!

A szabadság hozadéka

A szabadság hozadéka

A szabadságnak becézett életállapotot szerintem a fiatalok élik meg leginkább, 1989 óta. Mondom ezt a szabadság szó negatív értelmében is. Sok hitványság belefér, olyasmi is, amit még a tágra hígított, rendetlen törvényhalmaz is megbámul. Amit azonban minap este negyed nyolc órakor láttam s bámultam a gyönyörű parkban, korai őszi sötétben, az megdöbbentett amúgy isten igazában. Talán azért, mert ritkán járok este.

A rabszolgák kórusa

A rabszolgák kórusa

Nem az eső, hanem az áhítat, ami mindent átitat október 23-án, el március 15-ig. Politikailag dermesztő emlékezés a forradalomra, a szabadság egykori, akkori közelére. Az áhítat velünk marad, hiszen felejthetetlen élményben volt részünk. Beszédek, szavalat, diákénekkar; és akkor az esőben fölhangzik a sepsiszentgyörgyi Cantus Firmus kórus döbbenetes ajándéka. Giuseppe Verdi (1813–1901) Nabucco című operájából a világhírű gyújtópont, A rabszolgák kórusa!

A sátán ringyói

A sátán ringyói

Sok sajátos vonása van a magyar népnek, akár a többi európainak. A magyarok 1956 októberében, novemberében, a forradalom idején, de még évtizedeken át máig sem értik, a nagyhatalmak miért nem voltak képesek szót emelni a Szovjetunió igájában vergődő magyar forradalom idején – az emberi jogok meggyalázása ellen. Igen, ott volt a szuezi válság, legkönnyebb volt azzal magyarázni a hallgatást, hadd vergődjék vérben a magyar egymaga, aztán majd kiderül, mi lesz.

Porszem és várfal

Porszem és várfal

Kapom a provokatív meg a tehetetlenségből csodálkoztatásba csapó kérdéseket egy kávé, egy pohár bor mellett. Az, hogy nekem válaszolnom kell, valószínű a hivatásomból eredeztethető. Az író nem híreszteli magáról, hogy mindent tud, legalábbis az, aki komolyan veszi hivatását és a maga meglévő tudását. De valami válaszfélét csak adni kell az embereknek, nem is beszélve a magyarázatról. Mi miért történhet meg, és szükségszerűen úgy történhet-e, ahogy látjuk a történelemben?