Hirmondo
Egy székely a világ tetején

Egy székely a világ tetején

Viziné Debreczy Ildikó előadása az idei Kőrösi Csoma Sándor Napok alkalmából szervezett tudományos tanácskozás egyik figyelemre méltó mozzanatát képezte, ugyanis román szemszögből világított rá a nagy székely tudós munkásságára és életművére. Ehhez pedig a Cuvântul Nou háromszéki román nyelvű újságban Un secui pe acoperişul lumii (Egy székely a világ tetején) címmel 1969-ben megjelent, Csomát méltató cikk szolgáltatott apropót.

Gyulai séta

Gyulai séta

Sepsiszentgyörgytől 489, a gyulavarsándi határátkelőtől pedig alig 7 kilométerre, a Fekete- és Fehér-Körös összefolyásának közelében épült, jelenleg mintegy harmincegyezer lélekszámú Gyula több mint 700 éves múltra visszatekintő helység: Erdély kapujaként is emlegetik. Nem csak Magyarország kulturális fellegvárainak egyike, hanem virágzó gyógy- és üdülőközpont is. 2011-ben a lakosság 83,4%-a magyarnak, 3,1% románnak, 3,1% pedig németnek vallotta magát, 30%-uk katolikus, ugyanennyi református, a maradék 40% pedig az evangélikus, román ortodox és baptista gyülekezetekhez tartozik. A festői kisváros szállodáinak kényelmével, építészetének gyöngyszemeivel, tágas parkjaival, pezsgő gyógyvizeivel és ínyencségeivel – polgármesteri hivatalának jóvoltából – magunk is megismerkedhettünk.

Testvérek között

Testvérek között

Bernád Ilona szülésznő, néprajzos és szakíró több mint két és fél évtizede járja nyitott szemmel, befogadó elmével és érzékeny lélekkel a nagyvilágot. A Kőrösi Csoma Sándor Napok alkalmából évente megszervezett tudományos értekezlet rendszeres előadójaként ebben az esztendőben négy földrész 55 országában tett utazásai során magyarként szerzett tapasztalataiból osztott meg néhányat a jelenlévőkkel. Az elhangzottakból az alábbiakban nyújtunk ízelítőt.

Mellébeszélés és ferdítések

Mellébeszélés és ferdítések

A mára általánossá vált magyarellenes kirohanásoktól mentesen és civilizált hangnemben ugyan, azonban ferdítésekkel tűzdelt és valótlan állításokkal fűszerezett felszólalásokban utasították el Székelyföld területi autonómiájának a gondolatát Románia szenátusában. A parlamenti pártok szenátorainak politikai nyilatkozataira e témának a testület szerdai ülésén való tárgyalása nyújtott lehetőséget. Az erről szóló szavazást május 29 -re halasztották.

A csíksomlyói búcsú eredetéről

A csíksomlyói búcsú eredetéről

A világ és a Kárpát-medence különböző sarkaiban élő magyarok százezrei kelnek útra pünkösdkor évről évre, hogy a Csíkszereda melletti Kis- és Nagy-Somlyó csúcsa között található nyeregbe érve bűnbocsánatot nyerjenek. Hogy imádkozhassanak Máriához, hogy meghallgatásra, valamint gyógyírra találjanak nála, az őket emésztő testi és lelki betegségek ellen. Hogy a közösen megélt hitből és az együttlétből erőt merítsenek a további küzdelmekhez.

Kis magyar világ

Kis magyar világ

Az Észak-Erdélyt Magyarországhoz visszacsatoló második bécsi döntésről (1940. augusztus 30.) és az azt követő „kis magyar világról”(1940–1944) tartott részletes elemzéseken alapuló, vetített képes előadást a közelmúltban Sárándi Tamás történész, a Maros Megyei Múzeum munkatársa. Az eseményre Az erdélyi magyarság 100 éve nevet viselő előadássorozat keretén belül került sor a Székely Nemzeti Múzeumban.

A szülőföld bűvölete

A szülőföld bűvölete

Pénteken immár 15. alkalommal került sor uzoni iskolanapra, melynek szervezői ez alkalomból is színvonalas rendezvénysorozattal örvendeztették meg a szép számban jelen lévő meghívottakat, vendégeket, falusfeleket, valamint a farkaslaki Tamási Áron Általános Iskola, a gidófalvi Czetz János Általános Iskola, a közép­ajtai Általános Iskola, a rétyi Antos János Általános Iskola és a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum képviselőit.

Jelen vannak, értéket képviselnek

Jelen vannak, értéket képviselnek

Mi is jelen vagyunk és értéket képviselünk a bánsági, valamint az összmagyar kulturális életben – hirdetik kiállított műveik által az ott élő és alkotó, magyar kötődésű képzőművészek szerte a nagyvilágban. Hétfő estétől pedig a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK) megnyílott és jelképesen Jelenlét állandó címet viselő, csoportos tárlatukon is, melynek megszervezésére 23 esztendeje kerül sor a Bánsági Magyar Napok keretében.