Vagyunk, punktum

Vagyunk, punktum

Engem úgy neveltek, hogy minden ember egyforma, magyar vagy román csak annyi, mint szőke vagy barna, ne ágálj vele, inkább legyél a harmadik csodaszép. Boris Becker sem áll meg az út közepén teniszmozdulatokat bemutatni, a pályán látszik meg, kicsoda; és az apostol is óva intett, senki ne gondoljon róla többet, mint amit lát és hall. Ám van úgy, hogy a helyzet ellenállhatatlanul előhozza az emberből az identitástudatot. Nem büszkeségből, elementáris önbecsülésből.

Amikor már-már fáj a logika

Amikor már-már fáj a logika

Kegyetlenül szoríthat a logika, akár egy boa constrictor, és ilyenkor mit tehet az ember, sorstársaival osztja meg mártír-szenvedését, hátha megkönnyebbül. A hetvenes években egy kolozsvári akadémikus elvtárs hírhedt könyvében a középkori Erdélyről szólva azt bizonygatta, hogy mivel a dokumentumok sok száz katolikus templomot említenek, és ortodoxot egyet sem, logikusan következik, hogy azok száma sokkal nagyobb volt, mivel a falvak száma is nagyobb kellett legyen. Melyik másik oldalon elhelyezkedő történész merte volna felvenni a kesztyűt egy ilyen pengeéles agytermékre?