Hirmondo
Hirdetés
Hirdetés

Nem vitték túlzásba

Romániában lakosonként alig három centiméternyi autópálya épült 1989 óta, háromszor kevesebb mint Bulgáriában és hatszor kevesebb mint Magyarországon – derült ki a România Liberă lap internetes kiadásában hétfőn közzétett elemzésből.

Romániában 730 kilométernyi autópályán lehet közlekedni, ebből 570 kilométer épült a rendszerváltás óta eltelt több mint negyed évszázadban mintegy 14 milliárd lejes költséggel. Az ország állandó lakossága a legutóbbi népszámlálás szerint 19 millióra csökkent, ebből a lap azt is kiszámolta, hogy minden lakos 736 lejt fizetett – a romániai minimálbér felét – a rá eső három centiméternyi autópályára. Románia – az utolsó előtti helyen álló Bulgáriától is messze leszakadva – sereghajtó az Európai Unióban a lakosságarányos autópálya-hálózat hossza tekintetében: lakosonként 3,8 centiméternyi gyorsforgalmi úttal rendelkezik, míg a szomszédos Bulgária 8,5 centiméterrel.

A lap szerint az a kevés gyorsforgalmi út, ami mégis megépült Romániában, jóval drágább volt, mint az uniós átlag, annak ellenére, hogy egyes szakaszok meglehetősen kétes minőségűek. Erre a legjobb példa az a 22 kilométeres, 2014-ben átadott Szeben megyei sztráda-szakasz, amelyet néhány hónap múltán több mint egy évig lezártak, hogy egy megrepedezett több száz méternyi részét az alapozástól kezdve teljesen újjáépítsék.

Románia legdrágább autópályájának, az észak-erdélyi sztrádának az amerikai Bechtel által épített, Kolozsvárt elkerülő 52 kilométeres szakasza bizonyult, amelyért Románia – az előnytelen szerződés, az állami finanszírozás akadozása és az építőtelepek sorozatos lezárása és újranyitása miatt – több mint 1,3 milliárd eurót fizetett ki. A Bechtel-sztárda minden kilométere 25 millió eurójába került az országnak.

Hirdetés
Hirdetés
Névtelen hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Hozzászólások
  • User
    Dátum: 2017. március 8., 19:49
    ÉRTÉKELÉS: 3

    Aki lezárná ezt a témát legyintve, hogy ilyen Románia, jelezném szűkebb „pátriánk” Sepsiszentgyörgy városának Kós Károly illetve Gyöngyvirág nevű utcáinak a helyzetét. Ugyanaz a „gyors, pragmatikus, szervezett és mélyen átgondolt” munka jellemzi a városvezetésünk hozzáállását is. A Hírmondó szerkesztősége rákérdezhetne Székelyföld kulturális fővárosának menedzsereire, hogy miért kell a Gyöngyvirág utcának csak év végére készen lennie. A tél beállta előtt a munkát felvállaló Valdek Impex cég azt jelezte a helyi médiában, hogy csak pár nap jó időre lett volna szükség és aszfaltoztak volna. Elfelejtik tisztelt uraim, hogy a Gyöngyvirág utca teherforgalma a belvárosban történik, annak minden rákfenéjével együtt: forgalmi dugók, megnövekedett zajszint és balesetveszély. Ami pedig a város másik fontos utcáját, a Kós Károlyt illeti, az ott dolgozó cég/cégek csúfot űztek a munkából. A több hónapos munka tulajdonképpen két hétből állott, amikor feldúlták az utcát. Városvezetésünk előrelátását dicséri, hogy a két fontos utca felújítását egy időben végezteti.
    Nyugodtan lehet írni még egy cikket „Szentgyörgyön se vitték túlzásba” címmel.