N ézzük, ahogy tépdesik egymást a pártjaink. Páratlan viaskodás. Undormány. Mindenik esküszik a maga mindenhatóságára, amelyet csakis maga képes a nemzet javára s kenyerére átminősíteni. És hogy a maga javára akarja, az sem kétséges. Nem elsők sem Bukarestben, sem Budapesten ebben a próbálkozásban. Sok párt meg pártoid viselte ezt a felöltőt, amely manapság már – a műanyagok és a műpártok világában – mindenütt átlátszó.

Azt is mondhatjuk, és Romániában két hete már az utcán is mondják a tüntetők, hogy meztelen a király, aki a legszebb ruháját hirdeti. Átlátszóak ezek a műanyag köpönyegek, könnyedén kifordíthatók.
Ki ne felejtsük: az egyik magyarországi pártoid türemkedés azt mondotta minap, hogy nem az Országházban, hanem az utcán akar politizálni. Erről óhatatlanul és azonnal eszünkbe jut a sok nagyvárost időnként rendszeresen szét-szétverő tömeg az utcákon, ahol lobognak a fölgyújtott kocsik, villamosok, üzletek stb.

Egyik majdnem elfelejtett erdélyi költőnk, Salamon Ernő két sora jut eszembe a mindent tudó és meghirdető pártokról, Ernő, szegény belekeveredett a második világháborúba, Ukrajnába vitték frontmunkára, tífuszt kapott, egy olasz katona lőtte bele a halálba. Versei (Példa a hangszerfáról – nagyszerű!) a kommunista párt őszinte hívét bizonyítják. Hitte, hogy lesz boldog jövő. Íme:
Minden öröm és semmi gyász, akire csak egy párt vigyáz.
Ő nem érte meg azt, ahogy vigyázott ránk az a Párt.
Most hogyan állunk ezzel a dologgal? Itt, Bukarestben gyűlöletben szövetkeznek az egymást sem akaró pártok. Gyurcsányék pártdiktatúráról habognak, és készülnek a baloldali szövetség megalakítására, sok törpe, kártékonyan levitézlett, illetve újszülött párt révén. Hogy ne legyen kétharmadnyi többsége a nemzeti oldalnak.

Semmi gyász! Készülni kell a következő győzelemre. Ha kell, külső, antant vagy ahhoz hasonló segítséggel is.
Semmi gyász! Népek, népem: magadra vigyázz!

Cikk megtekintve összesen: 333   |   Cikk megtekintve ma: 1

Hozzáadom: