A magyar fővárosból elindulva nagyvonalakban Romániát, Bulgáriát, Törökországot, Grúziát, Örményországot, Iránt, Türkmenisztánt, Üzbegisztánt és Kirgizisztánt szelték át a kerékpározók. Kínát érintve a Selyemút legszebb szakaszán is végighaladnak, majd Pakisztán következik.
Útjuk nagy részét végigkerekezik, kivéve azokat a vidékeket, ahol hajóval kell közlekedni, vagy politikai zavargások miatt át kell repülni az országok felett. A Rawalpindi Expresszel utaznak tovább Indiába, ahonnan Nepálon keresztül még Dardzsilingben is tiszteletüket teszik Csoma Sándor sírjánál. India és Malajzia közt is repülővel hidalják át a távot Yunnanba, hogy aztán Thaiföld következhessen, majd Vietnám, Laosz és Kambodzsa. Délkelet-Ázsia után Malajzián, Szingapúron át vezet az út az indonéz csodaszigetre, Balira, a tulajdonképpeni célpontra, a nászút egyhetesre tervezett állomáshelyén. Hazafelé Ausztrália, Új-Zéland, Dél-, Közép-, majd Észak-Amerika következik.

Nyolc gyereket terveznek
Eközben folyamatosan kapcsolatot tartanak az itthoni közösséggel honlapjukon, a www.360fokbringa.hu-n keresztül. Legutóbb Észak-Pakisztánból, Hunzából adtak hírt magukról, ahol az elmúlt napokban az ifjú vőlegény fájós fogát kúrálta meg egy spirituális gyógyító. Egy interjúban, amelyet az Örmény Televízió stúdiójában adtak, azt vallották, hogy hazatértük után nyolc gyerekkel fogják gazdagítani a nemzetet.
Elmondták, hogy az utazás során nem a fizikai megerőltetésekkel van gondjuk, mert az erőnlét pár hét tekerés után kialakul, hanem a szélsőséges időjárás viseli meg a szervezetet. A honlapon leírt élményeikből kiderül: minél keletebbre tartanak, annál melegebb fogadtatásban van részük, az éjszakai szálláshely gondja rendszerint szinte magától megoldódik.

Új kép a világról
Az ifjú pár által kiválasztott fekvőbicikli viszonylag ismeretlen, de sokkal pihentetőbb egy ilyen hosszú úton a hagyományos modellnél. A honlapon így vallanak a kerékpározás nyújtotta örömekről: „… képes vagy önerődből megtenni akár napi 100 km-t is (ami már önmagában fantasztikus érzés), része vagy a tájnak, nem fertőzöd azt, és nem választod, zárod el magad tőle. Nem csak egy szélvédő mögül látod elsuhanni magad mellett az egészet. Nem csapsz zajt, hallod a hangokat, érzed az illatokat, látod az arcokat, köszönhetsz az embereknek. Ez alapjaiban változtatja meg az egész utazást. (…) Egyik nem titkolt célunk ezzel az úttal és utazásunk ezen honlapon való publikálásával, hogy minél több embernek megmutassuk, hogy mi, emberek, éppúgy a természet részei vagyunk, mint bármelyik más faj a Földön, és akkor tudunk igazán boldogok lenni, ha ezt érezzük is” – olvashatjuk vallomásukban.

Jancsó Katalin

Cikk megtekintve összesen: 799   |   Cikk megtekintve ma: 2

Hozzáadom: