Múlt héten látogattuk meg a képzőművészek bálványosi főhadiszállását, amit Daragus Attila jóvoltából vehettek birtokukba. Állandó jelleggel mintegy tucatnyi művész tartózkodott az Aporok vára alatt, a többi résztvevő időnként látogatta meg kollégáit, ugyanis néhányan saját műtermükben alkottak.

A mecénás szelleme felügyelte a munkát

A legtöbb táborozót régi ismerősként üdvözölhettük, s elejtett szavaikból kiderült: a tábor elindítója, néhai Tóth Ferenc szelleme is őrködött, a képzőművészekkel volt, akik mindent megtettek, hogy a lovak és a kultúra pártolójának a kedvében járjanak. Vincze László grafikusművészt egy villanykörtével alulról megvilágított munkapad mellett találtuk: minuciózus munkát végzett, az idei témát – amit egyébként rendhagyónak ítélt – tussal vitte papírra. Elmondása szerint a ló és a vadászat kapcsolatát a bibliai „paradicsomhoz” igazította, hiszen ott is mindenki vadászott mindenkire, a sajátos életjáték kitűnően illeszkedik az idei témához. A művészeti vezető úgy értékelte, egy olyan gazdag társításhoz nyúltak idén, hogy valószínűnek tartja, az elkövetkezendő években visszatérnek rá.

Az asszonyember visszafogottabb

Köllő Margit sepsiszentgyörgyi textilművész némiképp visszafogottabb volt a témát illetően: ő asszonyembernek született – mondta, s a vadászat a férfiak dolga. Eléggé idegen neki így az idei téma – szerénykedett, de a táborzárásra elkészült néhány munkáját elnézve nincs ok aggodalomra, a szívesen és szellemesen magyarázó hölgy több munkáján is szerencsésen társította a kerecsenysólymot a magyar legendavilág nemes állatával, a lóval. Simó Enikő textilművész szintén a megyeszékhelyről érkezett a vár alá, s Köllő Margithoz hasonlóan nem textíliákkal, hanem festménnyel rukkolt elő. Neki a ló áll közel a szívéhez, de belopta a vadászatot is a munkáiba. Nem is csoda, hiszen többi kollégájához hasonlóan nagyon hatott rá az a kirandulás, amit a tábor működtetői meglepetésként szerveztek az almási vadasparkba, ahol ifj. Rancz Sándor vendégszeretetét élvezhették a művészek. Legtöbben nem láttak sem őzet, sem szarvast – vaddisznóról nem is beszélve – saját életterükben ilyen közelről, így nem véletlen, hogy áradozva meséltek a csodás tájon fekvő létesítményről. Palásti Erzsébet budapesti grafikus is visszatérő vendége a tábornak. Ott jártunkkor is a dolmenszerű, szarvakat viselő, a sámánvilágot megidéző figurákon dolgozott: Hunor fogadalma készült el két változatban is, és javában munkálkodott egy nagyobb méretű festményen, ami vörös színével kétségkívül hatásosan idézi fel a vadászattal járó véráldozatot.

Miholcsa József, a tábor ötletgazdája, a néhai mecénás barátja csak beugrott a műterembe: ő egy kézdivásárhelyi barátja villájának kis udvarán készítette el munkáit. A szobrászművész elmondta: szeretne eleget tenni egykori barátja utolsó kívánságának, s annak lányai segítségével éltesse a tábort, hiszen az Incitato egy olyan intézmény, ami a magyar kultúrába, a hagyományokba vetett hitet erősíti. Elérzékenyülve kezdett múltidézésbe, leltárt készítve arról az időszakról, amikor még a Fortyogófürdőn zajlott a tábor. A komplexum állapota egyébként a legtöbb művészt lehangolta, érthetetlenül állnak a fürdőbázis tönkretétele, kihasználatlansága előtt. Miholcsa József elmondta: jövőben jubileumot ünnepelnek, hiszen huszadik alkalommal kerül majd sor az Incitatora, s akkor szabadabb kezet adnak a művészeknek is. Bár a tábor központi témája a ló lesz akkor is, úgy ítéli, hogy a Ló a képzeletben, vagy a Mennyei lovak kapcsán szabadabban szárnyalhat majd az alkotó emberek képzelete. „Annak idején Tóth Ferivel tíz évben gondolkodtunk, s azt beszéltük, hogy újratárgyaljuk majd a lehetőségeket. De neki már a második után volt egy észrevétele: ha ló, ha ménes már nem lesz, a tábor akkor is működni fog! És így felszínre hoztunk egy olyan kultúrát – a lovas népek kultúráját –, ami sajátja ennek a tábornak, és meghatározóvá vált a magyar jelleg, a magyar nemzettudat, a keletről magunkkal hozott hagyatékunk ápolása” – mondta a szobrász, aki úgy véli, hogy a tábor jövője ily módon biztosított.

Cikk megtekintve összesen: 603   |   Cikk megtekintve ma: 1

Hozzáadom: