Arculatformálás és nemzetépítés Gelencén

A leleplezett szobrot Szabó Lajos sepsiszentgyörgyi kanonok szentelte meg

A cikkhez kapcsolodó képek:

Mindezek tudatában is említésre méltó azonban, hogy itt az immár hagyományossá vált falunapoknak az idén is jövőbe mutató hozadéka volt. Az ilyenkor szokásos szórakoztató programok mellett ugyanis szentmisével egybekötött ünnepségen avatták fel Gelence hatodik köztéri szobrát. A nyolcszáz éves műemléktemplom harangtornya mellé helyezett alkotás által – Jancsó Benedek, Bodor György, Márton Áron, Fekete János és Szent Imre után – Szent László-szoborral is gazdagodott a nagyközség. Megálmodója és kivitelezője Petrovics István volt, végső formát pedig a székelyudvarhelyi Lázár-műhelyben kapott.

Az ünnepi alkalomra sokak régi vágya is teljesült, hiszen nem csak a főutca kapott új burkolatot, hanem az ősi templomhoz vezető útszakasz is. Ugyanakkor Zágoni Aladár tervei alapján a templomkert főbejárata mellett egy ízléses parkot is kialakított a Valdek Kft., ezáltal méltó környezetet biztosítva a műalkotásnak, melynek talapzata Gráncsa László helybeli kőfaragómester munkáját dicséri.

Az ünnepi ceremónia a gelencei Gábor Áron Cserkészcsapat eskütételével kezdődött, majd a felsőháromszéki katolikus papság zömének jelenlétében celebrált szentmisével folytatódott. Szabó Lajos sepsiszentgyörgyi kanonok szentbeszédében országépítő László királyunk szellemi nagyságát idézte fel, s az ősi erényekhez és hithez való visszatérés szükségességét hirdetve fogalmazta meg a mának szóló üzenetét. A felemelő hangulatú egyházi szertartás után Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete és Szakács Tibor, Gelence polgármestere szólt a szép számban egybegyűltekhez.

„Egy dolgot az eszünkbe kell vésnünk. Arra a munkára, melyet Szent László elvégzett, arra a harcra, melyet ezer éven keresztül megvívtak elődeink, ma is szükség van, senki nem fogja helyettünk elvégezni és megvívni. Mert a szabadság nem csak azt jelenti, hogy nem szállnak meg idegen hatalmak, nem ölnek meg bennünket, nem veszik el szeretteinket, illetve azt, amiért megdolgoztunk. A szabadság azt is jelenti, hogy más nem törődik velünk, magunkra vagyunk utalva” – a megye első embere.

Az elhangzott beszédek után a szobor leleplezése következett. A folytatásban Balogh Károly nyugalmazott történelemtanár bemutatta Szent László kivételes életútját, és Szabó Lajos kanonok megszentelte a műalkotást. Az esemény koszorúzással és himnuszaink eléneklésével zárult. A történtek után tiszta lelkiismerettel kijelenthetjük, hogy vasárnap az arculatformálás és nemzetépítés újabb állomásához érkeztek a gelenceiek, hiszen a felavatott szobor nem csak a nép lelkében ma is élő lovagkirálynak állít emléket, hanem egyúttal magyarságtudatuk bronzba öntött tanúságtétele is.

Olosz Gergely, Tamás Sándor és Füzes Oszkár.

„Szent László példája arra tanít: egyetlen vagyontárgyunk van, amit soha senki el nem vehet tőlünk. Ha bátrak vagyunk, és erős a hitünk, legyőzhetetlenek vagyunk. Erős hit kell nekünk, fegyelem és egymásban való bizalom, s akkor nem állhat senki boldogulásunk útjába – osztotta meg gondolatait lapunkkal a képviselő.