Az idei kolbászparádé az együttműködésről a barátságról szólt

Lapigazgatónkat is lovaggá ütötték

A cikkhez kapcsolodó képek:

Kések élezésének hangja, evőeszközök és pálinkáspoharak halk koccanása, rég nem látott ismerősök, barátok közti beszélgetések moraja töltötte be reggel a sportcsarnokot. A csapatok készülődtek, asztalaikat otthonról hozott finomságokkal díszítették, miközben a verseny irányítói a szabályzatot ismertették, az idei rangos vendégeket mutatták be. A kolbásztöltéshez szükséges hús szétosztása után kezdetét vette a kétórás, gasztronómiai tudást próba elé állító feladat.

– Idén kétnyelvű, online bejelentkezést tettünk lehetségessé, így számos román csapat is benevezett (még Iaşi megyéből is érkeztek) a versenyre, ami örvendetes – mondta el Vajda Lajos, az ASIMCOV igazgatója, a Szabadtűzi Lovagrend erdélyi kapitánya, a Háromszéki Kolbászparádé főszervezője. – Együttműködésről, barátságról szólt idén a kolbászparádé.

Példás háromszéki parádé

– Egy olyan verseny ez, amelyből nagyon sok fesztiválszervező tanulhatna – méltatta a rendezvényt kérdésünkre Németh József, az idei zsűri elnöke, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség (MNGSZ) Vendéglős és Hagyományőrző Bizottságának Venesz-díjas elnöke, az Első Magyar Fehérasztal Lovagrend Nagytanácsának tagja. – Az asztalokat végigjárva, szinte mindeniknél beleharaptam volna a terítékbe, annyira ízléses volt a díszítés. Közel 60 kolbászt kóstoltam végig zsűrizés közben, és mind ízletesnek bizonyultak, természetesen, a jó íz mellett kell legyen jobb és még jobb.

Nos, a kétórás verseny alatt több száz méter ízletes kolbászt töltött az 57 csapat, külön-külön, amelyeket a zsűri egyenként végigkóstolt. Ez idő alatt a megyeszékhelyi Elite Band talpalávalójára az érdeklődők szívvel-lélekkel mulattak. Nézőkből is akadt bőven, a 20 lejes belépő fejében bárki kóstolgathatott. Aztán lassan elfogyott az étel, az üvegek kiürültek, a tánctól is egyre inkább elfáradtak a kolbásztöltők, és a főnyereményekről álmodozva egyre türelmetlenebbek lettek, mert a 16 órára beharangozott eredményhirdetés jócskán megkésett.

Az idén is számos díjat osztottak ki a szervezők, többek között a Háromszéki Kolbászparádé királynőjét is megválasztották Bedő Katalin személyében, aki egy kandallóval lett gazdagabb, de ajándékcsomagokat adtak át a legötletesebb nevű, a jól öltözött, legfiatalabb, legvidámabb csapatoknak is, illetve jutalmazták a legszebben díszített asztalt, a hagyományőrzést, a különlegesebb ízeket is.

Tarolt a Szerény Bikák kolbásza

A pódium első fokára a Rák János Zoltán által vezetett Szalontai Mangalicák csapata állhatott, második helyen a Tribel Sancor vezette megyeszékhelyi Kolbel zárkózott fel, a harmadik helyet a Bernád Gábor vezette Hunczut Kolbász nevű különítménye szerezte meg. A szervezők a parádé nagy győztesének a Berde Gyula által vezetett sepsiszentgyörgyi Szerény Bikákat kiáltották ki. A bajnok kolbász készítői Berde Gyula, Boldizsár János, Fülöp Zsolt, Gorschi Árpád, Jecz Attila, Sántha Árpád, Szász Sándor, Took László és Urszu János egy háromnapos, négy főre szóló üdülést nyertek a hajdúszoboszlói Négy Évszak Hotelbe.

– Tíz éve járunk külföldi és belföldi kolbásztöltő versenyekre. Idén parasztkolbászt készítettünk, a recept egyszerű, nincs semmi titok benne. Különlegessége talán annyi, hogy frissen darált házi paprikát tettünk belé. A régiek úgy tartották, hogy a fokhagyma a lényege a kolbásznak, de szerintem pont a paprika – osztotta meg lapunkkal Berde Gyula csapatkapitány. – Kilencen vagyunk a csapatban, és azért ilyen sokan, hogy nyerjünk. A Bikák név onnan jön, hogy mind nagydarab emberek vagyunk, szeretjük a lányokat, ugyanakkor azért a szerény jelző, mert szerényen hódolunk a szebbik nemnek – összegzett Berde szellemesen.