Összegyűlte a székely családok

A gyerekek inkább a fagylaltra szavaztak

A cikkhez kapcsolodó képek:

Reggel tíz órára, a nyitányra csak néhány helyi fiatal család jelent meg, így ők voltak tanúi az alkalomból sütött óriáskenyér megszelésének, hallgatták a házigazda, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsa elnökének köszöntőjét és fogadták Székely János árkosi unitárius lelkész áldását. A verőfényes napsütésben álldogálók között viszont már ekkor érezni lehetett, hogy jó hangulatú, tartalmas nap következik. Tamás Sándor, aki három gyermeke és felesége társaságában vett részt a megnyitón, a következőket mondta: „Egy közösség életének jól megragadható fokmérője, hogy milyen állapotban vannak a társadalom alapegységei, a családok. A családok állapotának egyik nyilvánvaló mutatója a megszületendő gyerekek száma. (…) Bátran kimondhatjuk, hogy a gyermekünk ad értelmet az életünknek, és kétségtelenül igaz, hogy a gyermekek megsokszorozzák a szülő erejét, míg a gyermekek nemzedéke megsokszorozza egy nemzet erejét. A gyermek egy olyan pozitív ösztönző erő a társadalom életében, amelyhez hasonlót nem ismerünk.”

Később igazi „zarándoklat” kezdődött, egymás után érkeztek a családok, sokan a felkérésnek eleget téve biciklivel gurultak be a Szentkereszty- kastély udvarára. Igazából akkor „szabadult el” a vigasság, amikor a kicsik birtokba vehették a Maszat teret, azaz a szervezők által számukra kialakított tarkabarka gyerekvárost, ahol minden megtalálható volt: csodapatika, könyvesbolt, könyvtár, cukrászda, fodrászat, pékség és ajándékbolt. Ugyanott nyílt lehetőség a gyerekeknek kipróbálni magukat különböző ügyességi feladatokban. Nagy siker övezte a gyurmázást, a festést és általában a hagyományos gyermekjátékokat.

Miközben a kicsik játékkal foglalták le magukat, a szervezők a szülőknek is hasznos programmal szolgáltak: Papp Adolf és Balázs Réka családterapeuták előadását hallgathatták meg, a család szerepéről a gyermek személyiségének fejlődésében. A két előadó a hozott családmodell jelentőségére, és az egyéni hozzájárulás fontossága köré építette mondandóját. Elsősorban arra igyekeztek rávilágítani, hogy miként válhat egy család jól működővé, tagjai boldoggá, kiegyensúlyozottá.

A foglalkozások mellett sok résztvevőt érdekelt a Szentkereszty-kastély szervezett látogatása, szintén sokan neveztek be a pónilovas „túrára”. Kiemelkedő momentuma volt a napnak a közös „családi” ebéd. A gulyás alapanyagait, mint kiderült, kizárólag helyi termelők és vállalkozók biztosították, ami még családiasabbá tette a hangulatot.

Az ebéd utáni program is színesre sikeredett, és az akkorra már négyszáz főre gyarapodott ünneplő sereg, azaz 140 család ki is vette belőle a részét. A gyerekek egy része visszatért a kézműves foglalkozásokhoz, míg mások a park adta lehetőségeket használták ki egy kis bújócskára, kergetőzésre. A felnőttek a fűben heverészve, vagy a sörsátrak árnyékában beszélgettek, ismerkedtek, barátkoztak, persze nem tévesztve szem elől nagyon aktív csemetéiket. A kétségkívül tartalmas és kellemes napot a Kelekótya együttes koncertje zárta, amelynek jól ismert dallamait szülők és gyerekek lelkesen énekelték.

A sikerre való tekintettel – várhatóan még az idén – egy újabb színhelyen,, legalább még egy alkalommal megrendezik a Székely Családok Napját, legalábbis ezt ígérik a szervezők, ami pedig a résztvevő családokat illeti, egyöntetűnek tekinthető a vélemény, mely szerint egy ilyen jól sikerült rendezvényt nem kérdéses, hogy meg kell ismételni.

Nagy Demeter István