A Megyejárás egy tájékozódási kampány, amelynek során a megyei önkormányzat képviselői felkeresik Háromszék 45 közigazgatási egységét, hogy átfogóbb képet nyerjenek az adott települést érintő kérdésekről, ugyanakkor beszámolnak az egész megyét, valamint az egyes településeket érintő beruházásokról, megvalósításokról is. Ezért Nagyajtán rendkívüli tanácsülés nyitotta a rendezvénysorozatot, amelyen a helyi tanács képviselői mellett a történelmi egyházak lelkészei, illetve pedagógusok is részt vettek.

„Nem véletlenül választottuk a Megyejárás mottójául azt a kifejezést, hogy Otthonunk Háromszék” – mondta Tamás Sándor, hiszen ezt az üzenetet szándékoznak tudatosítani a megye lakóiban. A beszélgetés során a települést közvetlenül érintő kérdések is terítékre kerültek, így az erdei utak ügye, az egyházi ingatlanok, valamint az unitárius vártemplom felújítása. A tanácsülés záróakkordjaként Tamás Sándor átnyújtotta Bihari Edömérnek a megyei tanács ajándékát, Kriza János Vadrózsák című néprajzi gyűjteményes kötetének reprint kiadását, a székely címeres kifestős könyvet és az évente megjelenő, egyre vaskosabb Nagyjaink című kiadványt. Végül a megyei önkormányzat vezetője, valamint Nagyajta polgármestere felragasztotta a megyetérképre a település címerét.

A nagyszabású ünnepség a helyi unitárius vártemplomban folytatódott, amelyben hajdanán Kriza Jánost is megkeresztelték. Itt beszédet mondott Elekes Botond Áron, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának államtitkári kabinetfőnöke, az ünnepi istentiszteletet ft. Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök celebrálta. A zsúfolásig telt templomban legelőször az Áfonya nevű citerazenekar lépett fel, amely Kriza által gyűjtött népdalokat adott elő. A kórus fellépését a nagyajtai diákok előadása követte, ezután Tamás Sándor röviden bemutatta a reprint formában kiadott Vadrózsák kötetet. Kríza Ildikó, Kriza János leszármazottja az erdővidéki jeles személyiség életéről, gondolkodásmódjáról tartott előadást. A néprajzkutató elmondta, hogy Kriza volt egyike az elsőknek, akik a vaskos, latin nyelvű epigrammák helyett már magyar költeményeket írtak.

Pozsony Ferenc, a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság vezetője rámutatott: a Nagyajta híres szülötte által összegyűjtött anyagok megmutatták, hogy a székelység olyan kultúrát őrzött meg, amely az egyetemes magyar kultúrának jól elkülöníthető része. A Gazdag Miklós Polgári Daloskör előadása után a Petőfi Irodalmi Múzeum által felújított Kriza-emlékszoba volt a megemlékezés következő állomása, ezt követte a polgármesteri hivatal előtti parkban felállított Kriza János-szobor megkoszorúzása.

Nagy Béla, Nagy Demeter István 

Cikk megtekintve összesen: 301   |   Cikk megtekintve ma: 1

Hozzáadom: