| Onlinereklám-ajánlat » |
| Printreklám-ajánlat » |
- › Csernátoni körkép
- › Kovásznai körkép
- › Kézdiszentléleki körkép
- › Dálnoki körkép
- › Torjai körkép
- › Esztelneki körkép
- › Kézdialmási körkép
- › Lemhényi körkép
- › Berecki körkép
- › Gelencei körkép
- › Zabolai körkép
- › Szentkatolnai körkép
- › Kézdivásárhelyi körkép
- › Kommandói körkép
- › Ozsdolai körkép
- › Bodoki körkép
- › Gidófalvi körkép
- › Sepsiszentgyörgyi körkép
- › Rétyi körkép
- › Nagyborosnyói körkép
Email: imola.farkas@szekelyhirmondo.ro
Hatalmas kincs rejtőzik a kertjeinkben
Like-old ezt a cikket: |
Like-old a Hírmondó FB oldalát: |
|||
Hozzászólások száma (a cikk alján):
0
|
A kertészmérnök helyben több tanáccsal ellátta a gazdákat, és körvonalazódott egy elképzelés, amely szerint hamarosan visszatérne Háromszékre, és az érdeklődőkkel gyakorlati képzés során is megismertetné azokat az eljárásokat, amelyek révén fenntartható módon, élhető környezetben gazdálkodhatnának. A permakultúra egyszerű és ésszerű eljárásokat kínál, például megtanítja, hogyan használjuk a vízfölösleget, vagy pótoljuk a víz hiányát. A terepplasztika figyelembevételével létesíthetők az esővizet felfogó tavak is, amelyeket halállománnyal, növényekkel benépesítve önálló kis ökoszisztéma alakítható ki. Nem mindegy az sem, milyen fajokat használunk a gazdálkodásban – jellemző, hogy túl keveset, nem élünk a változatosság előnyeivel. A kertészmérnök elmondta: szomorúan tapasztalja, hogy az emberek el vannak keseredve, bele vannak fásulva a földdel, kerttel, gyümölcsössel kapcsolatos munkába, nem látják értelmét folytatni, így a fákon rothad az alma, a bokrokon a ribizli stb. A gazdák nincsenek tudatában, hogy milyen értékek vannak a kertjeikben: nyugaton például egyre növekszik a kereslet az ősi magyar almafajták iránt, amelyek nem csupán ízletesek, de rendkívül rezisztensek is. Kiveszőben van azonban a szükséges tudás, a fák oltásának, gondozásának „művészete”, ezt kell visszaadni az embereknek. Az előadások alkalmával feltett kérdésre, hogy miként lehet ebből megélni, Baji Béla receptje egyszerűen hangzik: tanuljunk meg többszörösen kihasználni egy adott területet gazdaságos és környezetkímélő módon. Egy gyümölcsös például otthont adhat egy méhészetnek is, a fák közé gyógynövények, virágok ültethetők, amelyből a méhek táplálkoznak, miközben fáink megtermik a gyümölcsöt, a virágot, a gyógynövényt szintén értékesíthetjük. A permakultúra takarékoskodik az energiával, eljárásai a földet tiszteletben tartják, kímélik, és a környezetet is óvják.
A permakultúra alapgondolatát az ausztrál Bill Mollison és David Holmgren publikálták az 1970-es években. Az a meggyőződés sarkallta őket, hogy ha a társadalom továbbra is ilyen mértékben folytatja a Föld tartalékainak felélését, akkor el fogja pusztítani az élővilágot és önmagát is. A permakultúra megoldásként a természetben zajló ökológiai folyamatok minél teljesebb érvényesítését javasolja az ember élőhelyén, szükségletei megtermelése során. Hangsúlyozza a fogyasztás drasztikus csökkentésének, az energia-megtakarításnak és a természetből való „házi” energianyerés különféle módozatainak fontosságát. A permakultúrával megismerkedve az ajánlott módszerek természetszerűsége, szellemessége és szépsége annyira megragadott, hogy úgy gondoltam, ha ennek csak a fele is megvalósítható, már érdemes kipróbálni. Éppen húsz éve kísérletezek. Most azt mondom: legalább a fele megvalósítható! (Részlet Baji Béla kertészmérnök Mi a permakultúra? c. írásából. További információk a Magyar Permakultúra Szövetség honlapján: www.permakultura.hu)
|








