| Onlinereklám-ajánlat » |
| Printreklám-ajánlat » |
- › Csernátoni körkép
- › Kovásznai körkép
- › Kézdiszentléleki körkép
- › Dálnoki körkép
- › Torjai körkép
- › Esztelneki körkép
- › Kézdialmási körkép
- › Lemhényi körkép
- › Berecki körkép
- › Gelencei körkép
- › Zabolai körkép
- › Szentkatolnai körkép
- › Kézdivásárhelyi körkép
- › Kommandói körkép
- › Ozsdolai körkép
- › Bodoki körkép
- › Gidófalvi körkép
- › Sepsiszentgyörgyi körkép
- › Rétyi körkép
- › Nagyborosnyói körkép
Szerző
Erdély Széchenyije zabolai
205 éve született gróf Mikó ImreLike-old ezt a cikket: |
Like-old a Hírmondó FB oldalát: |
|||
Hozzászólások száma (a cikk alján):
0
|
Gróf Mikó Imre, történész, politikus, intézményalapító, Erdély Széchenyije, Zabolán született 1805. szeptember 4-én (Kolozsváron hunyt el 1876. szeptember 16-án), és így a falu leghíresebb szülöttjeként tartjuk számon. Apja gróf Mikó György háromszéki főkirálybíró, édesanyja gróf Mikes Borbála. Ezt a családi örökséget kötelességként fogta fel – ez kitűnik fiához intézett intelmeiből is, amelyben kifejti, hogy aki őseitől nagyobb vagyont örökölt, „attól a hon kétszerte jobban megvárhatja, mint sok mástól” a hazának tett áldozatot.
A székely arisztokrácia általában szegényebb volt, mint a magyarországi, de hagyománynak számított a közjó támogatása. Mindenki fölé emelkedett abban, hogy az 1849-es bukás után nem pihent, hanem fáradhatatlanul a korábbi intézmények újraindításán és újak létrehozásán munkálkodott, felismerve, hogy felekezeti és nemzetiségi hovatartozástól függetlenül ki kell építeni az önrendelkezést. Egyed Ákos professzor szerint a Habsburg-elnyomás Erdélyt jobban sújtotta, és ezt próbálta Mikó ellensúlyozni. Mindig hangsúlyozta, hogy nem számíthatunk senki másra, csak önmagunk erejére.
Tanulmányozza a szász intézményeket, amelyek szabadabban mozoghattak, és kitartó munkával építi ki az erdélyi magyar intézmények támogatásához szükséges kapcsolatait. Brassai Sámuelhez írt levelében olvasható, hogy „jertek haza ti erdélyiek mind, mert a románokkal és a szászokkal egyezkednünk kell”.
Az erdélyi gazdasági élet szervezőjeként, alkotó korszaka az abszolutizmus korára esik, ezért nehezebb a helyzete, mint amilyen a Szécsényié volt. Székely-magyarnak tartotta magát, és ezt hangsúlyozta még akkor is, amikor magyar intézményvezetőként országos gondokkal foglalkozott. Nem hiába, hogy már életében maguk a székelyek megmentőjüknek tekintették. Sepsiszentgyörgy is sokat köszönhet neki a Székely Mikó Kollégium alapításában való meghatározó közreműködéséért.
Közlekedési miniszterként négy év alatt kiépíti az erdélyi vasutat Brassóig, és a szárnyvasutat Marosvásárhelyig. A székely körvasutat különböző érdekek ütközése miatt nem sikerült megépítenie, de a tervei közt szerepelt, és csak egészségügyi állapota tudta megakadályozni a kivitelezésben. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület megalapításával megteremtette a feltételét annak, hogy létre jöhessen a Kolozsvári Tudományegyetem. Máig ható példája abban áll, hogy megteremtette azt a szellemiséget, amelyen keresztül összefogta a nehéz helyzetben levő erdélyi társadalom legjobbjait a fejlődés érdekében.
|








