A kakasütés hagyománya a Szentkatolna községhez tartozó Hatolykáról indult, de a múltba tekintő szokás eredetére az idősek sem emlékeznek. A tradíció anynyira egyedinek számított, hogy a 90-es évek elején részt vettek vele a Sepsiszentgyörgyön megtartott, megyei népszokások találkozóján, ahol a kilenc pontba foglalt szabály ismertetése után bemutatták a játékmenetet.

A falunapokkal és egyéb rendezvényekkel egybekötött kakasütés abból állt, hogy a játékos szemét bekötötték, megforgatták, majd egy kétméteres botot adtak a kezébe, hogy három perc alatt, három fentről irányuló ütéssel találja el a megkötözött háziszárnyast.

A „vakság” mellett a közönség félrevezető tanácsai is nehezítették a játékos dolgát, ezért olykor a tömeg is kapott a bot végéből.

A hagyomány aranykorában a szervezők olyan kakasokat neveltek, amelyek nem riadtak vissza a vaktában hadonászó játékosoktól. Ha a kritériumoknak eleget téve a versenyző eltalálta a szárnyast, akkor hazavihette, vagy pénzjutalom fejében visszaválthatta a baromfit, hogy az újabb vállalkozó szelleműek folytathassák a küzdelmet.

A szokást éltető helyi futballcsapat feloszlása után a kakasütést már csak a falunapok keretében tartják meg, de az sem meglepő, ha a környező települések ünnepein találkozunk a Hatolykától „kölcsönzött” vetélkedővel.

Cikk megtekintve összesen: 389   |   Cikk megtekintve ma: 1

Hozzáadom: