Két hétig dolgoznak a résztvevő szobrászok az Erzsébet parkban, a katolikus templom mögötti sétányon rögtönzött alkotóműhelyben. A szobrásztábor témájában kapcsolódik az 550 éve város Sepsiszentgyörgy rendezvénysorozathoz, hiszen a szervezők az évforduló tiszteletére a tábornak az 550 nevet adták.

A mostani találkozóra nyolc faragóművész jelentkezett, érkeztek alkotók Marosvásárhelyről, Csíkszeredából, Kézdivásárhelyről, Zalánból, Feldobolyról, emellett egy japán származású, Finnországban élő alkotó is a város vendége.

Utóbbi művésznek két oka volt arra, hogy Háromszékre látogasson. Yasushi Koyama néhány évvel ezelőtt a Sepsiszentgyörgyön élő Tanizaki Seikóval vette fel a kapcsolatot, aki érdeklődést keltett benne az erdélyi tájak szépsége iránt, így amikor hallott a táborról, azonnal megragadta az alkalmat. A városban már körülnézett, hogy kiválassza magának azt a teret, ahol a jövő héten elkészülő alkotását felállítja majd – azt nem pontosította, hogy melyik városrész tetszett neki, csak annyit mondott, hogy egy lakótelepet szemelt ki.

Yasushi, miután korábban egy japán egyetemen jogi egyetemet végzett, gyökeres változáson ment keresztül, és a korábbi, a grafika és a szobrászat iránti érdeklődése megerősödött, így aztán előbb Új-Zélandon, az őslakosok között alkotott egy ideig, majd Finnországba költözött, hogy továbbtanuljon.

A tábor első két napján az alkotók a városban tartanak terepszemlét, hogy megismerjék Sepsiszentgyörgyöt, megérezzék a különböző helyszínek hangulatát, és nem utolsó sorban felkutassák leendő szobruk végleges helyét. Az alkotók napközben a parkban fűrésszel, fejszével, egyéb szerszámokkal alakítják a megálmodott formákat. Az előző évek gyakorlatának megfelelően az elkészült alkotásokat a városvezetőség segítségével elhelyezik a megyeszékhely különböző pontjain.

Éltes Barna, aki a Székely Nemzeti Múzeum és Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala támogatásával szervezi a tábort, azt tapasztalta az előző években, hogy ugyan sok ember egy pillantást sem vet feléjük, vannak kíváncsi járókelők, akik meg-megállnak, akár közelebb is lépnek, elbeszélgetnek a művészekkel.

Éltes szerint ez az odafigyelés fontos, hiszen aki látta a szobrot, amint napról-napra kibontakozik a fatörzsből, az, amikor meglátja a végső alkotást a városban, azonnal el tudja majd fogadni.

Cikk megtekintve összesen: 607   |   Cikk megtekintve ma: 1

Hozzáadom: