SzH: Mennyire érintette a válság az önkormányzat múlt évi tevékenységét?

– Az év végégig nem sikerült törlesztenünk a felsõlemhényi út aszfaltozásának ránk esõ részét, ebbõl adódik ez az adósság, ettõl függetlenül remek évet zártunk, s ez mind pénzügyileg, mind a megvalósítások terén megmutatkozott. Befejeztük a felsõlemhényi öt kilométeres út aszfaltozását, illetve azt a két kilométert, ami még hátra volt. Ráadásul megkezdtük az Újszer utca feljavítását is, ahol 510 méteren duplarétegû aszfaltot öntettünk. A helyi költségvetésbõl tataroztuk ki a kultúrházat és az alsólemhényi iskolát, állíttattunk székely kaput a falubejáratához, és vendégü láttuk a testvértelepüléseink küldöttségeit. Ugyanakkor számos nagyszabású munkálatnak nekikezdtünk.

SzH: Sikerül ezeket még az idén befejezni?

– Szeptember folyamán fogtunk neki a kanalizálásnak, az elsõ fázisban 398 ezer lejt kaptunk, ebbõl 2 kilométer szennyvízelvezetõt helyeztünk a földbe. Az, hogy sikerül-e teljesen elvégezni az év végéig, attól függ, hogy a szaktárca hogyan utalja a pénzeket. Rövidesen beindul a sportpályaépítési- program, igaz, erre egyelõre csak a tervek elkészítéséhez szükséges négyezer lejt kaptuk meg, de hamarosan meghirdetjük a közbeszerzést, és amint az idõjárási viszonyok lehetõvé teszik, kezdõdhet a munka a kultúrotthon mögött. Egy standard méretû, mûgyeppel borított kézilabdapályáról van szó, amely mellé fedett öltözõk épülnek, és éjjeli megvilágítást is kap. Folytatjuk az Újszer utca fennmaradt egy kilométeres szakaszának aszfaltozását, valamint – a Román Szociális Fejlesztési Alap (FRDS) által támogatott roma-program révén – rehabilitálni fogjuk a cigányszer felé vezetõ felsõlemhényi utat is. Ennek a munkának az õsz végégig kell befejezõdnie. A programban emellett még szerepel a felsõlemhényi óvodaépület egyik termének átalakítása is, ahol a helyi cigányság szociális helyzetének javítása céljából különféle délutáni foglalkozásokat tartanak majd. A gondunk csak az, hogy a pályázattal nyert 84 ezer euróból éppen csak futja az 595 méteres útra, a terem kialakítására a helyi büdzsébõl kell elkülönítenünk pénzt, ami viszont várhatóan meghaladja a vállalt önrészt.

SzH: A sportpálya építésével egy régi álom valósul meg. Az elsõ tervekben helyszínként még a felsõlemhényi iskolaudvar szerepelt. Miért változott az elképzelés?

– Elõször egy sportcsarnok építésére pályáztunk, de mivel az elsõ 500 közé nem kerültünk be, és arról volt szó, hogy nem lesz újabb kiírás, ezért letettünk róla. A kézilabdapályát elõször valóban Felsõlemhénybe terveztük, de mivel a sportcsarnok-építése meghiúsult, az önkormányzat úgy döntött, hogy a pályát a központi iskola mellé építtetjük, fõként, mert az alacsony gyermeklétszám miatt a felsõi iskola sorsa bizonytalan. Amint már a beszélgetésünk elején is említettem, a kézilabdapálya építésére már megkaptuk az elsõ összeget. Ehhez kapcsolódik a zöldövezetek kialakítására leadott pályázatunk, amellyel nemcsak a hivatal körüli területet akarjuk kicsinosítani, hanem a sportpálya környékét is, ahová parkot és játszóteret tervezünk, s ezzel lefödnénk a sportpálya- programban ránk váró önrészt is: a pálya felé vezetõ út és bejárat kiépítését.

SzH: Ügyes taktika így csökkenteni a kiadásokat.

– Muszáj ügyeskedni, mert a költségvetésünkbõl több mint ötszáz ezer lejt az elkezdett munkálatokra kell fordítanunk. A kanalizálásra 366 ezer lejt, a sportpályára 85-öt, az aszfaltozásra 34 ezret, plusz még a 70 ezres adósság. A tavalyihoz hasonló költségvetésre számítunk, a legnagyobb probléma viszont az iskolák finanszírozásával lesz. Sajnos, nem elegendõ a gyereklétszám, így minden bizonnyal állások fognak megszûnni a két oktatási intézménynél.

Cikk megtekintve összesen: 698   |   Cikk megtekintve ma: 1

Hozzáadom: