– Honnan ered a gyűjtőszenvedélye?

– Kisgyerekkorom óta minden történelemmel kapcsolatos könyvet elolvasok, ami a kezembe kerül. Eleinte a középkor, a lovagkor vonzott, majd ahogy nőttem, a világháborúk részleteibe ástam bele magam. Az iskolában az egyetlen kedvenc tantárgyam a történelem, órán éberen figyeltem, arra készültem, és lelkesen tanultam. Közben elkezdtem gyűjtögetni a háborús tárgyakat, ha valamit felfedeztem a faluban, az ismerősöknél, a nagyszüleimnél azt elkértem, megvásároltam.

– Mikor és hogyan lett tagja a kutatócsoportnak?

– Februárban lesz három éve, hogy az interneten keresgélve rátaláltam az Erdélyi Kutatócsoport weboldalára, rögtön felvettem velük a kapcsolatot. Akkor még az oldal is új volt, azóta sokat javítottuk, fejlesztettük, így én is alapító tagnak számítok. A kutatócsoport elnöke Vitéz Vásárhelyi Gábor József, aki a Beszterce megyei Négerfalván lakik, szerencsém volt már személyesen is találkozni vele.

– Milyen céllal alakult a kutatócsoport?

– Összefogja az erdélyi gyűjtőket, kutatókat, mert közösen jobb eredményeket érhetünk el, hatékonyabban tudjuk rekonstruálni az Erdély területén lezajlott háborús eseményeket. Szándékunkban áll egy hagyományőrző, határ-vadász csoportot kialakítani, de ez elég problémás, főként az anyagiak miatt, amit elég nehéz ilyen célra összegyűjteni. Másik célunk felkutatni az elesett katonák elfeledett hadisírjait, és azokat gondozásba venni, illetve, ha lehetséges, megkeresni a még élő hozzátartozókat, hazaszállítani a katonák maradványait, s ha ez nem megoldható, akkor ott helyben megadni nekik a végtisztességet. Van még a faluban egy kedves barátom, Bíró Attila, közösen szoktunk sírokat takarítani.

– Milyen tárgyak találhatóak házi múzeumában?

– Főként személyes tárgyak, amiket a katonák nap mint nap használtak: kulacs, sisak, gázmaszk, csajka, katonafotók, végelbocsátó levelek. Némelyikhez nagyon ragaszkodom. Szeretek köztük lenni, az életem részei, de azért minden álmom az, hogy egy külön termet alakítsak ki számukra, ahol szépen elrendezhetem őket, és ahol bárki megnézheti majd. Ha ezt sikerülne megvalósítani, csoportosítanám az első- és második világháborús tárgyakat, és nemzetiség szerint is szétválogatnám, például magyar, román, német, orosz. Szeretnénk egy egyesületet is alapítani Erdélyi Kutatócsoport névvel, mert anyagi támogatást szerezve hatékonyabban tudnánk dolgozni.

– Hogyan jellemezné a kutatócsoport tevékenységét?

– A háborúk során elesett kato náknak állítunk emléket. Csapatunk öszszetartó, hagyományait, őseit tisztelő nagycsalád, jómagam kötelességemnek érzem felkutatni a régi tárgyakat, sírokat, történeteket, és átadni a jövő nemzedéknek, mert egy nép saját történelmének ismerete nélkül eltűnik az időben.

Pál-Varga Réka

Cikk megtekintve összesen: 750   |   Cikk megtekintve ma: 1

Hozzáadom: