Ennek próbálta elejét venni az a kezdeményezés, amely ilyen receptek felelevenítésére invitálta a falu lakóit. Erre nevezett be Zsigmond Judit a nagymama receptjei szerint készített, ínycsiklandó aranygaluskájával, tepertős pogácsájával és kürtőskalácsával. A sok finomság közül leg - inkább aranygaluskájával érdemelte ki a közönség elismerését. Mint kiderült, ennek a galuskának nem sok köze van a levesbetétekhez használt tésztaételhez, a kóstolgatókat a tálban ugyanis egy sütemény várta.

A szerény hölgyet finomságokkal tele kosarai mellett kérdeztük, miért is arany a „galuska”, ami sütemény, és mitől olyan más ez a tepertős pogácsa, mint a többi?

Először zavartan mosolygott, de amikor a receptről kezdtük faggatni, megeredt a nyelve. – Az aranygaluskát senki sem tudta úgy elkészíteni, mint az én nagymamám – mesélte büszkén. – Kelt tésztából készül – liszt, tej, élesztő, tojássárgája, vaj/zsír, csipet só–, s amikor megkelt a massza, kanállal kiszaggatjuk a darabokat, olajos kézzel megsimogatjuk, majd cukros dióőrleménybe forgatjuk, ezután a tepsibe -behevített lerben sütjük, amikor elkészült, a darabok szétválnak maguktól, és kész is van az aranygaluska.

A tepertős pogácsa szintén kelt tésztából készül, tudtuk meg Zsigmond Judittól, a tepertőt leőröljük, sóval, borssal ízesítjük. A tésztát cipókra vágjuk, kisirítjük, rákenünk egy rend tepertőt, 20 percet pihentetjük, majd ezt ismételjük a többi cipóval is. Amikor összeállt, pohárral kivagdaljuk, megkenjük tojássárgával, és forró sütőben ropogósra sütjük.

A süteményeket megkóstoltuk, ízletesnek találtuk. Olvasóinknak az elkészítéshez sok sikert, a végeredményhez pedig jó étvágyat kívánunk!

Pál-Varga Réka

Cikk megtekintve összesen: 1571   |   Cikk megtekintve ma: 1

Hozzáadom: