– Az édesapja asztalosként dolgozott, ön hogyhogy mégsem szeretett mellette a fával dolgozni?
– Amikor édesapám műhelyében segédkeztem, mindig a legpiszkosabb munkát adta nekem: lambírozás, takarítás stb., mind olyan dolgok, amiket az inasok is kedvtelenül végeznek. Így nem vonzódtam a fához, de idővel az emberbe beleivódik a szakma, és az évek teltével megkedveli, amit csinál.

– Miért csak nyugdíjas korában kezdett el fával dolgozni?
– Ausztráliában voltam a lányomat meglátogatni, és elcsodálkoztam, hogy ott mennyire megbecsülik a fából készített alkotásokat: parkokat, játszótereket, mindent benépesítettek a faszobrok. Láttam, ahogy fából készült krokodilok díszlenek a játszótéren, és ekkor azt mondtam magamban, hogy nem is olyan nagy dolog ezeket megcsinálni. Másfelől mindig szükségét éreztem egy hobbinak, ugyanis az évek alatt sokkal inkább a pénz és a munka felé hajtottam. Most rájöttem: ahhoz, hogy valakinek hasonló hobbija legyen, nem a pénzt kell nézze benne, hanem a kedvet.

– Hogyan született meg az első alkotása?
– Épp ekkori ausztráliai utam során történt, hogy a vejem háza mellett egy elterebélyesedett fához, mely veszélyeztette a lakás épségét, szakembert akartak hívni, hogy jöjjön és vágja ki a fát, majd szecskálja össze (mivel ott a kivágott fákat korpába vágják, és cserébe humuszt adnak). Úgy gondoltam, kár lenne elpocsékolni ezt a fát, így felmásztam a tövére, az ágakat levágtam, a gyökerét kiemeltettem, a rönköt kettévágtam és csináltam belőle egy gyermekházat az unokáknak.

– A kerekes padot is Ausztrália inspirálta?
– Egyik ottani parkban láttam, ezt annyira szerették a látogatók, hogy  mindenki azon fényképezkedett. Ekkor döntöttem el magamban, én is készítek egy hasonlót odahaza, mivel nem lehet olyan nagy munka elkészíteni. Persze tévedtem, sok munka volt vele, a tengelyt úgy kellett lefogassam, hogy hátra ne dőljön, de végül sikerült. Kitettem itthon az udvarra, s láttam, amint néha-néha lefényképezték. Később pedig már más helyeken is láttam hasonló alkotmányt, addig úgy gondoltam, talán én voltam az első a környéken, aki az ausztráliait lemásolta.

– Fából állatokat is készít. Mi késztette erre?
– Amikor az unokák látogatóba jöttek Ausztráliából, azon gondolkodtam, hiába mesélek nekik az itteni faunáról, ők nem láttak élőben sem medvét, sem más itteni jellegzetes állatot. A gyermekek jobban megértik azt, amit meg is tapinthatnak, így született meg a krokodilszobor ötlete.

– Azóta ön több állatot és más, ágakból-bogokból alkotott munkát is készített. Miért szeret épp ágakkal dolgozni?
– Úgy vagyok vele, hogy mindenben szeretem meglátni a formát, az ágak, rönkök között megfigyelem, melyik hasonlít valamihez, mondjuk egy béka fejéhez, szemhez, karhoz stb., s a felmerülő kép alapján rakom össze az alkotásokat.

Cikk megtekintve összesen: 531   |   Cikk megtekintve ma: 1

Hozzáadom: