Bejelentkezés
Hírlevél
Email:





  • email Elküldöm ismerősömnek
  • print Nyomtatóbarát verzió
  • Plain text Csak szöveg
Cikk értékelés
0
Címkék
Nincsenek címkék erre a cikkre
Szerző infó
image Hírmondó
Szerző


Főoldal | Körképek | Kézdiszentléleki körkép | Térképek és címerek bűvöletében

Térképek és címerek bűvöletében

Nagy érdeklődésre számot tartó előadás a Perkő alatt
         
Like-old ezt a cikket:
 
Like-old a Hírmondó FB oldalát:
     
image
Az esemény népes közönség előtt zajlott
Hozzászólások száma (a cikk alján): 1

Kedden a felújított közösségi házban Feiszt György szombathelyi történész és levéltáros, Gróf László oxfordi térképtörténész, valamint Tamás Sándor megyetanácselnök, térképgyűjtő beszélt a térképekről, azok történetéről és fontosságukról. Az eseményt a Kemény Zsigmond Községi Könyvtár, a helyi önkormányzat és az RMDSZ kézdiszentléleki nőszervezete rendezte.

Elöljáróban Csüdör Katalin könyvtáros és Balogh Tibor polgármester köszöntötte a jelenlévőket, majd a három meghívott annyira érdekesen beszélt a kartográfiáról az Erdély címerei és térképei című előadáson, hogy szinte észrevétlenül elszállt a két óra „időutazás” a térképek világában.

A kettős kereszt mint hatalmi jelkép

Az előadás központi témáját természetesen Erdély képezte mind térképészeti, mind címertani szempontból. Feiszt Györgynek köszönhetően – akinek kutatási területe a középkori magyar várostörténet, a címer- és pecséttan, a családtörténetek – többek között kiderült, mit jelent a kettős kereszt Magyarország címerében, és megismerhettük azt a történelmi utat, amely révén a mai napig díszíti eme jelképünket.

Feiszt elsőként Sepsikilyénnel példázódott, ugyanis a sepsiszéki település restaurált templomában található, a Szent László-legenda üldözéses jelenetét ábrázoló, mintegy hatszáz éves falfreskón a magyar katonák pajzsán jól látható az Árpád-sáv, a címer egyik alkotóeleme. Ez visszaköszön a Képes Krónika Szent István-ábrázolásában is, ahol a király kezében levő pajzson lévő zászlón a kettős kereszt látható, a ruháján azonban az Árpád-házi szimbólum figyelhető meg.

Tamás Sándor Petelei Klára Descriptio Transyvaniae című könyvéről tartott előadást

Miként kerül a kettős kereszt mint jelkép Magyarországra? – tette fel a retorikus kérdést Feiszt. III. Béla király, amikor Bizáncból hazatért, és 1181-ben elfoglalta Magyarország trónját, pénzt veretett, amin a Rex Béla felirat, továbbá középen a kettős kereszt látható. „Tudnunk kell, hogy a kettős kereszt a magyar címerben nem egyházi szimbólum, Bizáncból érkezett és hatalmi jelkép, amit az ottani császár is használt. Amikor 1301-ben kihalt az Árpád-ház, a trónigénylők is a kettős keresztet tették rá pecsétjükre”, magyarázta a szombathelyi szakember, aki arra is kitért, mikor jelenik meg a két szimbólum egymás mellett. Ez az időpont 1440, és egy Jagelló-király, I. Ulászló nevéhez köthető, aki, miután trónra került és pénzt veretett, akkor egy koronával díszített pajzsba vésette a két szimbólumot, de ugyanaz szerepelt a titkos pecsétjén is.

Feiszt György: „A székely zászló sem egyértelműen azonosítható”

Igazságos Mátyás aranybulláján viszont ismét külön jelenik meg a két szimbólum, a trónon ülő király előtt levő pajzson a kettős kereszt, a bulla másik oldalán, szintén pajzsba helyezve az Árpád-sáv látható. Feiszt kifejtette: egészen 1916-ig kellett várni, amíg törvényben rögzítették a mai címer alkotóelemeit. Azóta is a kettéhasított pajzs egyik felében található a négy ezüst színű pólya, a másikon a zöld hármas halmon levő korona, az abból kinövő kettős kereszt látható, és az egészet a Szent Korona díszíti.

Erdély a térképeken

Gróf László szintén Szombathelyen született, jelenleg az oxfordi egyetem történelem tanszékének előadótanára. A térképészek körében Horteliusnak becézett karto­gráfus a szakma egyik legnagyobb tekintélye. Előadása során azt járta körbe, miként jelenik meg Erdély a régi térképeken.

Mint mondta, a magyarokra Angliában is felfigyeltek már a kezdetek kezdetén, ugyanis a British Múzeumban őrzött, a 9. században, a honfoglalás idején írt angolszász krónikában található egy világtérkép, amelyen egy folyó mellett az olvasható: itt vannak a magyarok. Ebből is látható, mekkora eseményt jelentett akkor, hogy Árpád népe megérkezett a Kárpát-medencébe – magyarázta a 82 éves professzor, akinek tavaly adatott meg, hogy kézbe fogja és tanulmányozza ezt az értékes kincset.

Gróf László: „A világ közepe a szívünkben van”

Nem kevésbé értékes az a borjúbőrre rajzolt világtérkép, amelyet a szigetországi Hereford katedrálisában őriznek. A 14. században a vallás a kartográfiát is uralta, így a térképen kiemelt helyen látható az ítélkező Krisztus, no meg Jeruzsálem, ugyanakkor feltűnik egy név is, Dacia, ami a korábbi római fennhatóságra emlékeztet. Az első olyan térkép, amin Erdély is megjelenik, szintén egy 14. századi hajózási térkép. Látható rajta a hét bástya, és kísérőszövege szerint „ez az a terület, amit a németek Siebenburg-nak, a magyarok pedig Erdélynek neveznek”.

A professzor kiemelten foglalkozott Lázár deákkal (Lazarus secretarius), aki a Tabula Hungariae, a Magyar Királyságról készült első fennmaradt nyomtatott térkép készítőjeként vonult be a történelembe. Az 1528-ban, Ingolstadtban kiadott térképnek vélhetően még az 1490-ben elhunyt Mátyás király lehetett a megrendelője. A gyönyörű, magyar és német nyelvű térkép egyetlen példányát az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik, és azért is fontos, mivel mintegy 1300 helységnevet tartalmaz; ebből 240 Erdélyhez kapcsolódik. A szász vidékeken németül, a magyar vidékeken magyarul szerepelnek a helységnevek, a románok lakta falvak esetében csak annyit olvasni rajta, hogy ott románok élnek.

Tamás Sándor előadása Petelei Klára Descriptio Transyvaniae című könyvéhez kötődött (a kötetről már többször írtunk lapunkban), és a lelkes térképgyűjtő nagy teret szentelt Székelyföld térképeken való ábrázolásának.

A világ közepéről

Gróf Lászlót, a Carta Hungarica térképgyűjtemény létrehozóját többek között arról faggattuk előadása végén, hol található a világ közepe, amire szellemes választ kaptunk. „A világ közepe szerintem mindenkinek a szívében van. A világ közepét földrajzilag meg lehet nevezni ugyan, de a lényeg az, amit mi érzünk, ott van a világ közepe, és azt ne kizárólagosan a magunkénak tekintsük, hanem másokkal együtt, jó barátságban ismertessük meg a mi világunkat” – mondotta a térképtörténész. A professzor hozzátette: számára a legkedvesebb térkép az, amit Sütő András barátja rajzolt, és azt az utat mutatja, hogy miként tud eljutni egy bizonyos marosvásárhelyi étterembe.

A székely zászlóról

A heraldikában otthonosan mozgó Feiszt Györgyöt a székely zászlóról kérdeztük, hiszen a mai napig időnként fellángol a vita a lobogó kapcsán. Akárcsak a többi, a székely zászló sem egyértelműen azonosítható – tudtuk meg. A jelenlegi formája Kónya Ádámhoz kötődik, Feiszt vele Sepsiszentgyörgyön, az első erdélyi térképtörténeti szimpozionon találkozott, viszont akkor erről nem beszélt a néhai polihisztorral. A szombathelyi szakember úgy véli: így is jó a székely zászló, ahogy van, de más formája is nyugodtan elfogadható lenne, hiszen a fő jelképek szerepelnek rajta. Még azt sem tartja kizártnak, hogy a zászló színe vörös és fekete legyen, jóllehet a magyar történelmi jelképeket általában a kék és a zöld uralja. Mégpedig azért, mert mindig is ragaszkodtunk a természethez, így a kék az eget jelképezi, míg a zöld a földet. A zászlók, a címerekkel ellentétben, kemény diót jelentenek a kutatók számára, ugyanis míg az utóbbiak kőfaragványokon, érméken fennmaradtak, addig a lobogók jórészt csak rajzokon és festményeken léteznek. A Szent László-freskókon sem látni a katonáknál zászlót, mindössze a pajzsukat díszíti címer – érvelt Feiszt György. 

Cikk megtekintve összesen: 1030   |   Cikk megtekintve ma: 3
Hozzáadom: Bookmark and Share
 
 Facebook hozzászólások:
 
 
 (Névtelen) hozzászólások:
 

27/07/2015
avatar
A székelység történetét a székelyeknek kell megírnia, úgymint a magyarságról a magyaroknak kell, nem a magyarul beszélő, de idegeneknek vagy az idegeneknek!
Egyetértek! Nem értek egyet!
3

  Szólj hozzá, írd meg véleményed:





  1. A hozzászólások/vélemények tartalmáért a szerkesztőség nem vállal felelősséget.
  2. A nem helyénvaló, mások hírnevét sértő, mások jogaiba ütköző, obszcén, törvénysértő és a reklám tartalmú hozzászólásokat töröljük.
  3. Egy hozzászólás terjedelme legtöbb 1000 leütés lehet