Bejelentkezés
Hírlevél
Email:





  • email Elküldöm ismerősömnek
  • print Nyomtatóbarát verzió
  • Plain text Csak szöveg
Cikk értékelés
0
Címkék
Nincsenek címkék erre a cikkre
Szerző infó
image Pál Varga Réka


Főoldal | Körképek | Kézdiszentléleki körkép | „Nem osztogattam a tízeseket”

„Nem osztogattam a tízeseket”

– beszélgetés Kovács Elena nyugalmazott pedagógussal –
         
Like-old ezt a cikket:
 
Like-old a Hírmondó FB oldalát:
     
image
A tanári pályához rengeteg türelem és a gyermekek iránti feltétlen szeretet szükséges – vallja a nyugalmazott tanárnő
Hozzászólások száma (a cikk alján): 0

Távoli kisfaluból került 1967 őszén Kézdiszentlélekre román nyelvet és irodalmat tanítani, le kellett küzdenie a nyelvi akadályokat, de szerette és tisztelte szakmáját, ezért nem torpant meg a kihívások előtt. Harminchét éven át oktatta a szentléleki gyermekeket, bevezetve őket a román irodalom és nyelvtan rejtelmeibe. 2000-ben nyugdíjazták, ezt követően még három évig tanított. A tudás fellegvárára, az iskolára tizenegy otthon töltött év után is szeretettel gondol vissza.

– Kérem, meséljen szülőhelyéről! Hol végezte tanulmányait?

– 1945. szeptember 2-án születtem a Brassó megyei Türkösön, amely hajdan önálló település volt, ma Négyfalu része. Egyszerű munkáscsaládban nőttem fel, négyen voltunk testvérek. Soha nem volt könynyű sorunk, de a szüleink szigorúan neveltek, ragaszkodtak hozzá, hogy tanuljunk. Édesanyánk háziasszony volt, édesapánk Brassóba járt be 45 éven keresztül egy gyárba, ahol géplakatosként dolgozott. Hét osztályt Türkösön végeztem, onnan felvételiztem Hosszúfaluba, mert ott volt a legközelebbi líceum. Körülbelül 4-5 kilométerre lehetett, és gyalog tettük meg az utat, mert akkor még nem volt ennyi autóbusz. Miután a líceumot elvégeztem, felvételiztem Marosvásárhelyre, a pedagógiai főiskolára, román-történelem szakra. A diplomaszerzést követően elhelyeztek a Bodzafordulóhoz tartozó Csemernekre, ahol egy esztendőt tanítottam, onnan kerültem 1967 szeptemberében Kézdiszentlélekre.

– Mikor kötelezte el magát végleg a tanári pálya mellett?

– Már gyermekkoromban kirajzolódott előttem, amikor az udvaron játszva tanítottam a többieket, írattam a felmérőket, javítottam, jegyet adtam. Mindig szerettem a gyerekeket, örömmel töltött el, ha megszerzett tudásomat átadhattam, megoszthattam másokkal. Nem is merült fel, hogy más szakma felé kacsintgassak. Amikor kihelyeztek Kézdiszentlélekre, egy szót sem tudtam magyarul, ezért eleinte nagyon nehéz volt, főként a gyerekekkel, mert ők egyáltalán nem tudtak románul. Aztán lassacskán beilleszkedtem a közösségbe, megtanultam a nyelvet, itt ismertem meg a későbbi férjemet is. Két gyermekünk született.

– Milyen pedagógusnak tartja magát?

– Nagyon szigorú voltam, szinte soha nem adtam tízest senkinek, megköveteltem, hogy olyan színvonalon kapjam vissza a tudást, ahogy leadtam. Voltak diákjaim, akik ezért nehezteltek rám, de én tudtam, hogy később a hasznukra fog válni. Sok diákomnak még itthon magánórát is tartottam délutánonként, csakhogy megtanulhassák a nyelvet.

– Hogyan fogadta a községvezetéstől kapott, Szentlélekért-kitüntetést?

– Nagyon szívmelengető érzés volt, hogy nyugdíjasként is rám gondoltak, méltatták munkásságomat. Őszintén szólva aktív pedagógusként is jólesett volna némi biztatás, elismerés, de akkor ez nem történt meg, ezt pótolta most némiképp ez a jelképes kitüntetés. Harminchét gyerekek, kollégák között eltöltött év után nagyon nehezen indultak a nyugdíjas évek, hatalmas volt a csend, és ahogy az ősz közeledett, mindig valami szívszorító érzés fogott el. Most is tartom a kapcsolatot a volt pedagógus kollégáimmal, és bizony sokszor panaszkodnak, hogy a mai gyermekek már nem tanulnak olyan lelkiismeretesen, mint régen. Én mindig magasra tettem a mércét, de aki tanult, abból lett valami, és a mai napig is, ha két szó erejéig találkozunk az utcán, megköszönik nekem a szigort, amivel oktattam őket.

 

Cikk megtekintve összesen: 3292   |   Cikk megtekintve ma: 1
Hozzáadom: Bookmark and Share
 
 Facebook hozzászólások:
 
 
 (Névtelen) hozzászólások:
 


  Szólj hozzá, írd meg véleményed:





  1. A hozzászólások/vélemények tartalmáért a szerkesztőség nem vállal felelősséget.
  2. A nem helyénvaló, mások hírnevét sértő, mások jogaiba ütköző, obszcén, törvénysértő és a reklám tartalmú hozzászólásokat töröljük.
  3. Egy hozzászólás terjedelme legtöbb 1000 leütés lehet