| Onlinereklám-ajánlat » |
| Printreklám-ajánlat » |
- › Csernátoni körkép
- › Kovásznai körkép
- › Kézdiszentléleki körkép
- › Dálnoki körkép
- › Torjai körkép
- › Esztelneki körkép
- › Kézdialmási körkép
- › Lemhényi körkép
- › Berecki körkép
- › Gelencei körkép
- › Zabolai körkép
- › Szentkatolnai körkép
- › Kézdivásárhelyi körkép
- › Kommandói körkép
- › Ozsdolai körkép
- › Bodoki körkép
- › Gidófalvi körkép
- › Sepsiszentgyörgyi körkép
- › Rétyi körkép
- › Nagyborosnyói körkép
Szerző
Új marhafajt honosítanak meg
– interjú Máthé István Olivérrel, a szarvasmarhatartó egyesület elnökével –Like-old ezt a cikket: |
Like-old a Hírmondó FB oldalát: |
|||
Hozzászólások száma (a cikk alján):
0
|
– Mióta működik az egyesület?
– 2006-tól működik 58 taggal, amelyből 35 aktív. Megalakulásunk után a helyi tanácstól bérbe vettünk 207 hektár legelőt, amelyet mostanra sikerült teljesen kitakarítanunk. Erre a célra pályáztunk az APIA-nál területalapú támogatásra, a megmaradt összegből sikerült befejeznünk mostani székhelyünk épületét, melyben két irodahelyiséget, egy tejátvevő- központot és mellékhelyiségeket alakítottunk ki. Ezen kívül itatókat készítettünk, mezei és legelői utakat javítottunk fel, és ami a legfontosabb, hogy az ebből kovácsolt tőkéből szeretnénk valami olyasmibe kezdeni, aminek hosszú távon is eredménye lesz.
– Így született a húsmarhatelep létesítésének ötlete?
– Igen, és ennek érdekében felkerestük a megyei mezőgazdasági igazgatóságot. Ők javasoltak egy anyaországi egyesületet, amely romániai partnert keres a charolais húsmarhafajta tenyésztésére. Így kerültünk kapcsolatba a Magyar Charolais- tenyésztők Országos Egyesületével. A közelmúltban idelátogatott Jancsó István, az egyesület elnöke és Domokos Zoltán ügyvezető igazgató, hogy felmérjék a lehetőségeket, a környék adottságait, az éghajlatot, a takarmányt, hogy azok mennyire felelnek meg a tenyészállomány meghonosításához. Ők már szakértők a témában, 6000 hektáron 1200 húsmarhát tartanak. Meghívtak egy hódmezővásárhelyi kiállításra, hogy közelebbről is megismerkedhessünk a fajtával. Mivel Romániában még hivatalosan nem volt eddig behozva ez a fajta, a magyarországi egyesület régóta kereste a partnert erre a célra, így esett ránk a választás. Nekik nemcsak az a lényeg, hogy az állatok húsát értékesítsék, hanem, hogy legyen az országban is törzskönyvezett állomány, és ők legyenek az egyedüli charolais-importőrök Romániában. Az ő példájuk a bizonyíték arra, hogy egy szarvasmarhatartó gazda nemcsak a tejtermelésből élhet meg, hanem a jószág húsának értékesítéséből is.
– Melyek a teendők a közeljövőben?
– Egy tenyészbikát szeretnénk betelepíteni, de előbb egy, a szabványoknak megfelelő istállót kell építeni, így most a terület és a szállás előkészítésével vagyunk elfoglalva. Egy másik tennivalónk a téli szállások szakszerű megépítése, mert a legelőkön megfelel a nyári szállás, de télire valahova a falu közelébe, könnyen járható út mellé kell istállót építeni az állománynak. Ehhez először egy legalább másfél hektáros területet akarunk vásárolni, ahová majd a takarmánytárolót is felépítjük.
|








