– Hogyan értékeli a múlt évet?

– Az előző évekhez képest kevesebb beruházásra került sor a tavaly, viszont meg vagyok elégedve, mert figyelembe kell vennünk, hogy a gazdasági válság erősen beleszólt az éle - tünkbe. Nem csak a munkálatok száma csökkent, hanem a leosztott pénzekből is kevesebb jutott nekünk. De, ami fontos volt, például a fotosmartonosi, az angyalosi vízhálózat kiépítése, azt sikerült befejeznünk, Angyaloson elkészült az aszfaltút, hamarosan elvégezzük a zoltáni híd utolsó simításait is – ezt a munkálatot sikerült szinte teljesen kifizetnünk.

– Sok helyen gond adódott az adók behajtásával...

– Sajnos, ebből a szempontból nem büszkélkedhetünk, az adófizetők hatvanöt százaléka fizetett csak, sok a kinnlevőségünk. Egyre nehezebb beszedni a pénzeket, és nem csak az adókra gondolok, hanem a forgalmi kihágásokra, a kisebb lopások – például illegális fakivágások – utáni büntetésekre is, amelyeket kilencven százalékban a roma lakosság követ el, akikből községünkben nyolcszázat számlálunk. Hiába próbáljuk begyűjteni a kiszabott bírságokat, nem lehet. Szerencsére a megyei tanács segített minket, ahol tudott, az árvizek idején is azonnal megtették a szükséges lépéseket ahhoz, hogy minél hamarabb talpra tudjunk állni.

– Hogy látja, milyen beruházásokra futja az idei költségvetésből?

– A megyei tanácstól körülbelül annyi pénzt kaptunk, mint a tavaly. Ami a terveinket illeti, elsősorban a vízhálózathoz szükséges tisztítóállomást kell megépítenünk. Zoltánban két és fél kilométer vízvezetéket kell kicserélnünk – annak idején a kőröspataki és árkosi vízellátás is innen történt, a vascsőnek pedig, amit erre a célra használtunk, mára lejárt a szavatossági ideje. Távlati terveink is vannak, ilyen a fotosmartonosi és az angyalosi szennyvízhálózat megépítése, a régi gidófalvi iskola és kultúrotthon, valamint a fotosmartonosi és étfalvazoltáni óvodák és iskolák felújítása. Mindehhez persze látnunk kell, hogy miként nyit az állam a vidékfejlesztés irányába, mi bízunk abban, hogy ugyanakkora hangsúlyt fektetnek erre, mint mi. Büszkén mondom, hogy egyedül Zoltánban kell megoldanunk a vízhálózatot, és a falvaink felénél a csatornarendszer sem hiányzik már.

– Számos terv azon áll, vagy bukik, hogy rendelkezik-e az önkormányzat elég pénzzel az önköltségek fedezésére. Önöknél mi a helyzet?

– Számos olyan projektről le kellett mondanunk, amelynek harminc- negyven százalékos önköltsége van, mert azt nem bírja meg a község. Jó példa a zöldenergia-pályázatunk, amely Gidófalva közvilágítását napenergiával oldaná meg – nyertünk, de a körülbelül hárommillió lejes munkálat több mint húsz százalékát egyelőre nem tudjuk előteremteni.

Cikk megtekintve összesen: 494   |   Cikk megtekintve ma: 1

Hozzáadom: