Bejelentkezés
Hírlevél
Email:





  • email Elküldöm ismerősömnek
  • print Nyomtatóbarát verzió
  • Plain text Csak szöveg
Cikk értékelés
5.00
Címkék
Nincsenek címkék erre a cikkre
Szerző infó
image Hírmondó
Szerző


Főoldal | Körképek | Csernátoni körkép | Alternatívák kellenek

Alternatívák kellenek

– beszélgetés Fábián Sándor alpolgármesterrel –
         
Like-old ezt a cikket:
 
Like-old a Hírmondó FB oldalát:
     
image
Fábián Sándor a következő időszak faluszépítési munkálatairól beszél a lerakásra váró járdakövek mellett
Hozzászólások száma (a cikk alján): 0

Negyedik alpolgármesteri mandátumát gyakorolja idéntől Fábián Sándor agrármérnök, és ugyan közvetve, de jelenlegi beosztásában is szakmaközelben fejtheti ki tevékenységét: Csernátonban minden út a szántóföldre vezet.

– Miért vállalt gazdálkodó szakemberként faluvezetői funkciót?
– A csernátoni kollektív farmfelelőseként dolgoztam Ikafalván, majd a ’89 után a Covalact által megvásárolt csernátoni farmon folytattam 12 évig a munkát. El kellett telnie egy időnek, amíg érett fejjel megfogalmazódott bennem, hogy egy újabb területen is ki kellene próbálnom magamat.
– Ennek a döntésnek köszönhető, hogy túl az ötvenen ismét beült az iskolapadba?
– A kézdivásárhelyi mezőgazdasági líceumban megszerzett agronómiai tudás ma is megállja a helyét, de úgy döntöttem, hogy lépést kell tartani a korszerű elvárásokkal. Ezért őszülő fejjel beiratkoztam Bukarestben az agronómusmérnök képzésre.
– Milyen feladatokat lát el alpolgármesterként?
– Felelek az erdőket érintő kérdésekért, a szemétgazdálkodásért, a közterületek, a patakmeder állapotáért, valamint az erdei és mezei utak karbantartásával is megbíztak.
– Leglátványosabb a csernátoni főút teljes felújítása. Mikor kerül sor a többi falura?
– Ha tőlünk függne, eddig már el is felejtettük volna ezt a problémát, de hiába pályáztunk, ha egyre szűkebben csordogálnak az állami pénzek. Ismét reménykedünk, mióta alkalom nyílt a LEADER-program nyújtotta kistérségi fejlesztési programokban való részvételre. Ha sikerülne megvalósítani az elképzeléseinket, akkor Albisban megoldhatnánk a vízvezetést, és Ikafalván beindítanánk a faluházat, ahol az ügyes-bajos dolgokat lehetne intézni azokban az esetekben, amikor kiszállunk a faluba. Ettől függetlenül remélem, jövőre végre a többi faluban is átadhatjuk a ravatalozóházakat, és ha kis lépésekben is, de minden évben valamit sikerül felmutatnunk.
– A nyáron közmunkáztak az Ika-várnál és a Csókásalján, mindkét helyen rendbe hozták a feredőt. Mennyire lehet számítani jövőre is hasonló eredményekre?
– A falu el van öregedve, és az emberek egyre nehezebben boldogulnak már a maguk problémáival is, de ennek ellenére szép számban támogatták a kezdeményezést. Naponta legalább 40 személy kapcsolódott be az idegenből jött kalákázók munkájába, de támogatták a csoportot élelemmel is, ezért remélni merem, hogy ezután is számíthatunk rájuk, és a Csonkatorony (másképp Ika-vár) rendbetételét követően a várfalakat is ki tudjuk emelni a gazból, és láthatóvá válhat a vár alaprajza. A Csókásalja gyógyvíz kitisztítása és a medence kialakítása is fontos előrelépést jelent. Az egykor használatban levő vizet a nyolcvanas években felhagyták, ha még eltelt volna néhány év, lehet, örökre elfelejtik. Most, mióta felújítottuk, többen is beszámoltak arról, hogy használatával megkönnyebbültek a reumatikus fájdalmaik.
– Mit tart a község legégetőbb problémájának?
– A mezőgazdasági munkával járó kockázatot, amelyet csak biztos megélhetési források létrehozásával lehetne ellensúlyozni. Az idei aszály is ezt bizonyítja, mert általában lehet boldogulni a mezőgazdasági bevételekből (az itteni nép szorgalmával nincs baj), de a végletes helyzetek annyira felőrlik a tartalékokat, hogy az a következő évre is kihatással van. Azokban a családokban, ahol csak a földre alapoznak, csak alternatívákban gondolkodva lehet továbblépni.
– Úgy hallom, a nehézségek ellenére nem emelkedett a szociális támogatásban részesülők száma…
 – Jelenleg 16 ilyen esetet tartunk nyilván, ez jelentős csökkenés a 2001/416-os törvény megjelenése óta, mert akkor még 40-en várták a segélyt. Ez annak köszönhető, hogy a roma családok helyzete javult, és amióta külföldre járnak dolgozni, elmondhatjuk róluk, hogy nincs gond velük. Ikafalván és Albisban is szépen építkeznek, székely kapukat állítanak, kevesebb gyereket vállalnak, kezdik taníttatni is őket, ezért remélem, hogy nem lesznek velük komolyabb problémák.

Cikk megtekintve összesen: 2625   |   Cikk megtekintve ma: 2
Hozzáadom: Bookmark and Share
 
 Facebook hozzászólások:
 
 
 (Névtelen) hozzászólások:
 


  Szólj hozzá, írd meg véleményed:





  1. A hozzászólások/vélemények tartalmáért a szerkesztőség nem vállal felelősséget.
  2. A nem helyénvaló, mások hírnevét sértő, mások jogaiba ütköző, obszcén, törvénysértő és a reklám tartalmú hozzászólásokat töröljük.
  3. Egy hozzászólás terjedelme legtöbb 1000 leütés lehet