Különleges nekünk háromszékieknek, hiszen székely atyafiak, honfitársaink integetnek, szemlélik a képekről a nagyvárost. Különleges, mert itthoni tájaink, Csernáton épített örökségével, rangos múzeumával, népfőiskolájával, létesítményeivel vált részévé egy ilyen horderejű eseménynek, az Európa Kulturális Fővárosa programsorozatnak. De minden bizonnyal különleges az ott élő, az oda érkező vendégeknek, a téren nap mint nap elsétáló embe - reknek is, hiszen betekintést kapnak a csernátoniak mindennapjaiba, bekukucskálhatnak házaikba, életterükbe.

A kiállítás érdekessége, hogy egyszerre mutatja be a 2008-ban, 2009- ben és 2010-ben „kép a képen a képben” koncepciója szerint, ugyanazokról a személyekről készült fotókat, Mánfai György és Hosszú István fotográfusok munkáit. Az ötlet és annak kivitelezése a dr. Bokor Béla és Minorics Tünde irányította pécsi Határokon Túli Magyarságért Alapítvány illetve a Kaptár egyesület önkénteseinek érdeme. Ők voltak azok, akik a csernátoni Haszmann Pál Múzeum vendégeiként három nyáron keresztül figyelemmel követték a településen élők élethelyzetét és a róluk készült portrék sorsát.

A kiállítás az életízű portrék varázsán túl megdöbbentő is. Rögtön a tér elejéről a szemellenzőt tartó Gizi néni néz le ránk. Székely Gizella csak így juthatott el Pécsre, merthogy időközben eltemette a közösség. Aztán ott van a négy darabból álló Ári-sorozat, már csak ez állít emléket Dezső Áronnak, aki vállára vetve tarisznyáját, azóta nekivágott az árnyékvilágnak. A sorozat utolsó képe drámai: a fotósok által egy kereszttel megjelölt sírhelyén, ott hever az ajándék, a fotó, amit már nem állt módjukban átadni neki. Még sorolhatnánk Csernáton jellegzetes, karizmatikus figuráit, alakjait, hőseit, fiatal lányait, gyerekeit, akik mindmind felsorakoztak a téren, de nem tesszük, mert dr. Bokor Béláék megígérték, hogy hazahozzák őket. Nagyszeben után Csernáton hazaérkezik.

Cikk megtekintve összesen: 1246   |   Cikk megtekintve ma: 4

Hozzáadom: