– Mezőgazdaság, állattenyésztés vagy turizmus? Miben látja Bodok jövőjét?

– A mezőgazdaságot kizárhatjuk, mert az itteni földek mindössze húsz százaléka művelhető. A többi a hegyekben található, ott pedig egyrészt a vadak, másrészt a jelenlegi gazdasági helyzet miatt nem érdemes földet művelni. A kilencvenes években még használták azokat a területeket, utána lassan mindenki rájött, hogy nem kifizetődő. Az állattenyésztés fejlődik. A községben, beleértve Oltszemet és Zalánt is, tíz-tizenöt fiatal gazda tart szarvasmarhát, akiknél harminc- nyolcvan között mozog a jószágok száma. Sokakat ösztönzött az állami támogatás, istállókat építettek, legelőket vásároltak, de újabban ez a lehetőség megszűnt.

– A turizmus terén melyek a kiaknázható lehetőségek a községben?

– Látnivaló bőven akad nálunk, azonban nagy akadály, hogy a lakosság nem nyitott ebben a kérdésben. Sokan nem értik meg, hogy az egész évben lakat alatt álló szobát kiadhatnák a turistáknak, ráadásul még plusz jövedelemhez is jutnának. Amennyiben a Borvíz útja-program során Oltszemen elkészül a kezelőközpont, komoly vonzerővel bír majd. Egy másik tervünk, hogy az államtól visszaszerezzük a bodoki kaszárnyát, és a helyére egy szabadidőközpontot létesítsünk.

– Az állam számos településen „megfeledkezett” a nyertes pályázatok további támogatásról. Bodokon van-e ilyen gond?

– Sajnos van. A bodoki futballpálya esete rá a példa, ahol közel négyszázezer lejjel tartozunk a kivitelező cégnek. Ők naponta emlegetik, hogy jó volna fizetnünk, mert tőlük az ÁFÁ-t begyűjtik függetlenül attól, hogy az összeget megkapták-e vagy sem. Ráadásul be is perelhetnének minket, mert nyert ügyük lenne, nekünk pedig kamatostól kellene fizetnünk. Ellenben mit tehetek én? Beperelhetem az államot, amivel semmit nem érek el, úgyhogy egyelőre várunk, idegeskedünk, érdeklődünk, hogy adják-e már a pénzt. Az oltszemi vízhálózatnál is hasonló gondok vannak, két kilométerrel ki kellene bővítenünk a vezetékeket, de még mindig nem kaptuk meg rá a pénzt.

– Nehéz úgy dolgozni, hogy a támogatás bizonytalan. Bele mernek vágni így a munkálatokba?

– Ilyen időkben ez lehetetlen, pályázunk, de kivárjuk, amíg pénzhez jutunk, másképp úgy járhatunk, mint az említett példákkal. Tavaly augusztusban tettünk le egy vidékfejlesztési pályázatot, amire elméletileg rábólintottak, de még semmiféle végleges választ nem adtak. Tervezzük a ravatalozóház megépítését, ehhez ingyen téglát kapunk egy cégtől, fát pedig a közbirtokosságtól, így az összérték felét ilyen módon megoldottuk. Sajnos, szűkös a költségvetésünk, még az ellopott videokameránkat sem pótolhatjuk

Cikk megtekintve összesen: 1502   |   Cikk megtekintve ma: 1

Hozzáadom: