| Onlinereklám-ajánlat » |
| Printreklám-ajánlat » |
- › Csernátoni körkép
- › Kovásznai körkép
- › Kézdiszentléleki körkép
- › Dálnoki körkép
- › Torjai körkép
- › Esztelneki körkép
- › Kézdialmási körkép
- › Lemhényi körkép
- › Berecki körkép
- › Gelencei körkép
- › Zabolai körkép
- › Szentkatolnai körkép
- › Kézdivásárhelyi körkép
- › Kommandói körkép
- › Ozsdolai körkép
- › Bodoki körkép
- › Gidófalvi körkép
- › Sepsiszentgyörgyi körkép
- › Rétyi körkép
- › Nagyborosnyói körkép
Szerző
Lovarda nyílt Bodokon
Már várják a vendégeketLike-old ezt a cikket: |
Like-old a Hírmondó FB oldalát: |
|||
Hozzászólások száma (a cikk alján):
1
|
– Mikor kezdett e nemes állatokkal foglalkozni?
– A ló iránti szeretetem még gyermekkoromból ered. A nevelőapám erdészként dolgozott lovakkal, s én is minden időmet vele töltöttem. Tíz-éves koromtól rendszeresen jártam vele a Rétyi Nyírbe, ahol megtanított a lóval végzett mezei munkákra és lovagolni, azóta vált mindez életem szerves részévé.
– Honnan jött a lovarda megalapításának ötlete?
– A Vargyas-szorosban már ideérkezésünk előtt hét évig szerveztünk gyerekek számára lovastábort, amelyek nyaranta most is működnek. Itt lehetőség adódott a lovaglás mellett sziklamászásra és minden egyéb szórakoztató tevékenységre. Bodokon is korosztálytól függetlenül várjuk az érdeklődőket: a kezdők a pályán sajátíthatják el az alapokat, a helyes testtartást, a kantárszár kezelését és a lóval való harmonikus, ritmusos együttmozgás titkait, a gyakorlottabbak pedig tereplovagláson vehetnek részt a környéken. A hét minden napján nagy örömmel várjuk a jelentkezőket, gyerekeket és felnőtteket egyaránt, előzetes bejelentkezés alapján.
– Hogyan tudják fenntartani mindezt?
– Nehezen, annak ellenére, hogy most már egyre többen kezdtek ellátogatni hozzánk a faluból, Brassóból és Sepsiszentgyörgyről is, de ez még nem elegendő a fennmaradáshoz. Nyáron önerőből elkészítettük az istállót, a pályát és beszereztük a takarmányt. Nem igényeltünk állami támogatást a tervünk megvalósításához, mert nem vagyok ennek nagy híve.
– Mekkora az állomány?
– Nyolc lovunk van, amelyeknek többsége arab telivér (arab félvér, anglóarab, shagya arab és gidrán), és van négy félvérünk is, féllipicaiak. Az arab telivér megjelenésében minden lófajták legnemesebbike, amelynek őse már az időszámításunk előtti korokban is kitűnt. A nem teljesítménysportokban univerzálisan használható típusba tartozik, a szépség, a nemesség és az elegancia megtestesítője. A távlovagló sportágban kiemelkedőt tud nyújtani, leginkább hobbiból tartott lófajta. Legjellemzőbb tulajdonságai a harmonikus fej, széles homlok, egymástól távol ülő, kifejező szemek, kicsi fülek, homorú vagy egyenes orrhát, ívelt, magasan illesztett nyak, feszes hát. Állományunkban kiemelkedő képességűek a shagya arab lovak, amelyek Magyarország egyik nagy becsben tartott fajtájába tartoznak. Kiváló hátasló, sokan összetévesztik az arab telivérrel. A 160 cm marmagasságú energikus és gyors típus kitűnően alkalmas hátaslónak, de fogat- és kocsilónak is használják. Megkönnyítik munkánkat a legjellemzőbb tulajdonságai: az élénk vérmérséklete, szelídsége és tanulékonysága.
– Mik a további terveik?
– Tavasztól be szeretnénk indítani a kétnapos lovastúrákat Bodok és a Vargyas-szoros között. Erre fektetjük majd a nagyobb hangsúlyt, hiszen a vidék adottságai erre alkalmasak. Ezen kívül nyáron felköltözünk a Vargyas-szorosba, és folytatjuk a lovastáborokat.
|








